Miközben a régió gazdaságait a gazdasági válságból és a befektetői kockázatkerülésből fakadó "közös sors" sújtja, az egyes országok politikai-gazdasági mozgástere nagyon különböző ennek kezelésére - olvasható a Political Capital "Válságkezelési technikák az újonnan csatlakozott EU-tagállamokban" című elemzésében.
Annyiban közös a régió országainak válságkezelése, hogy a gazdasági recesszió elmélyülése miatt mindegyik állam rendkívüli kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések meghozatalára kényszerül.
A két kivétel Szlovákia és Bulgária: Szlovákiában a kormány inkább a költségvetési hiány duzzasztásának árán igyekszik a növekedést fenntartani, Bulgária pedig várható szufficites költségvetése miatt nem kényszerül megszorításokra.
Az elemzés szerint minél nagyobb jelenleg egy országnak a bizalmi tőkéje, annál inkább megteheti, hogy lazítson a költségvetésen a megváltozott helyzetben.
Magyarországnak erre nincs lehetősége a nagyon alacsony bizalmi tőke miatt. A magyar kormány szinte kényszerpályán van, hiszen érdemben nem növelheti a hiányt a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) nyomása és a befektetői félelmek miatt. A valószínűleg szintén IMF-hitelre szoruló román kormány hasonló kényszerhelyzetben van, és az új kormánynak rendkívül népszerűtlen intézkedéseket - elbocsátások, nyugdíjak és bérek befagyasztása, önkormányzatok forrásainak csökkentése - kell hoznia.
A régió stabil gazdaságai - Szlovákia, Lengyelország, Csehország - a válságkezelés Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is látott módját választják: a keresletcsökkenést állami beruházásokkal próbálják ellensúlyozni.
Ez lehetőséget ad arra, hogy ezek az országok "puhább landolást" hajtsanak végre. Ennek a gazdasági stratégiai útnak azonban több kockázata is van: növekedhet a költségvetési hiány, ami hosszabb távon alááshatja a befektetői bizalmat. Ugyanakkor ezek az országok a gazdasági növekedést a mesterségesen generált keresletre építik, ami hosszabb távon a mostani válságot kiváltó "lufi kialakulásához" vezethet.
A Political Capital tanulmánya megjegyzi, hogy Szlovákia euróövezeti tagként várhatóan jelentősen növelni fogja a hiányát a közkiadások emelése, az állami infrastrukturális beruházások fokozása, az adócsökkentés és a munkahelyteremtő programok révén, ami rövid távon tompíthatja a válság politikai hatásait.
A munkanélküliség ezzel együtt a legnagyobb mértékben Szlovákiát fenyegeti, a prognózisok 10 százalék feletti munkanélküliséget valószínűsítenek; és az országot különösen súlyosan érintheti az autóipari recesszió.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
