Vallás

A Magyar Köztársaság Alkotmánya: 60. § (1) a következőket tartalmazza:

(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.

A Wikipédiában:

A Wikipédia: "a vallás az egyéni hitből közösségi szintre emelt, szervezett hit az emberfeletti, az emberi életet meghatározó hatalmakban."

A vallás fogalma

- Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában magyarázatot kísérel meg nyújtani a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára, legalábbis ez a vallások képe önmagukról. A vallás iránt kritikus nézetek szerint a vallások e tekintetben inkább a magyarázat pótszerei, mint magyarázatok, és a vallások összetartó ereje szociológiai és pszichológiai, nem pedig episztemológiai. Vallásosnak nevezzük az embert, aki a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadja. (Ortodoxnak nevezzük azokat a vallásos személyeket vagy csoportokat, akik az adott vallás tanait a lehető legpontosabban, legszigorúbban vagy legősibb válfajában követik. Kivétel az ortodox kereszténység, amelyik a kereszténység keleti ágának elnevezése, és bár magukat a kereszténység eredetibb ágának tekintik, ezt a nyugati kereszténység természetesen nem fogadja el.) Egy adott vallás amikor intézményesül, akkor legalább egy, de jellemző esetekben több egyház is keletkezik belőle. Élő vallásoknak nevezzük azokat a vallásokat, amelyeknek ma is működő egyházai vannak, illetve emberek gyakorolják a szertartásait és ápolják a tanait. Nagyon sok vallásnak megszűntek az intézményei, illetve már gyakorló hívei sincsenek. Ezen vallásokat sokszor már nem is vallásoknak, hanem mítoszoknak, hiedelmeknek nevezzük. Gondolhatunk itt az emberiség kialakulása körüli ősi hiedelmekre, Mezopotámia, Egyiptom, görögök, rómaiak, nomád népek, maják, aztékok, inkák vallásaira.

A vallások közös elemei

- A vallásokban megfigyelhetünk általánosságban szinte mindig előforduló jelenségeket. Igaz ezekre az is, hogy megnevezésük gyakran eltér, de funkciójuk azonos. Az alábbi példákban ezeknek a keresztény és muszlim megnevezését is feltüntetjük. Szinte mindig megjelenik a vallásosság lokális központját biztosító helyszín, amit az intézményesített vallás és a hívők biztosítanak. Ezt nevezik templomnak vagy mecsetnek. Megfigyelhetők vallási vezetők, kik az egész intézményt, vagy csupán a alárendelt hívők közösségét irányítják, a egyházi eseményeket vezénylik. Őket papoknak nevezik. Ezentúl a modernebb vallásoknál egyértelműen feltűnik egy olyan írás, mely az adott vallás alaptételeit, hitét rögzíti. Igaz ezekre az is, hogy a vallás létrejöttének idejére teszik az elkészűltüket, és a változtatásuk nem, vagy csak igen kivételes esetekben lehetséges. Ezt általánosságban csak szentírásnak szoktuk nevezni, a kereszténység Bibliának, az iszlám Koránnak nevezi.

A vallásokat foglalkoztató kérdések

A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában megválaszolják az alábbi kérdéseket:
- az Isten, istenség vagy istenségek, illetve természetfeletti erők léte (vagy nemléte)
- az istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja
- életünk értelme, az életben vállalható helyes célok
- erkölcsi rendszer, beleértve a jónak és rossznak minősülő cselekedetek meghatározását
- a létezés más lehetséges formái, úgymint mennyország, nirvána, purgatórium vagy pokol és az ezekre való felkészülés módjai

Általánosságban a különböző vallások és a nem vallásos személyek mind másféle válaszokat adnak a fenti kérdésekkel kapcsolatban és több vallás egynél több válasszal is szolgálhat egy-egy kérdésre.

Világvallások

Világvallás jellemzően olyan vallás, amelyet több országban és több kontinensen is gyakorolnak az emberek.
- Buddhizmus
- Hinduizmus
- Iszlám
- Izraelita vallás
- Kereszténység
- Kínai univerzalizmus

Kisebb vallások

- Bahái
- Dzsainizmus
- Oomoto
- Samanizmus
- Sátánizmus
- Sintó
- Ayyavali
- Szikhizmus
- Zoroasztrianizmus

Egyéb, néha vallásnak tekintett világnézetek

-Agnoszticizmus
- Ateizmus
- New Age
- Panteizmus
- Szabadkőművesség
- Szcientológia
- Kabballa
- Agykontroll

Vallás és jogrend

A világ nagy részén napjainkban vallásszabadság van, melyet gyakran az adott ország -- például Magyarország -- alkotmánya is emberi jogként rögzít, vagyis a jog nem engedi meg, hogy egyént vagy csoportokat hitük alapján hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. (Ide tartozik az is, hogy aki nem hívő, azt sem érheti hátrány.) Ezzel együtt jár az, hogy a legtöbb fejlett országban az állam és a vallás szerepe elkülönül egymástól (szekularizált állam), azaz a vallás nem vesz részt az országok politikai és gazdasági irányításában, és az állam nem szól bele a vallási felekezetek ügyeibe.
Magyarországon több mint száz törvényesen bejegyzett egyház és felekezet van, több mint kétszáz vallási felekezet működik.

Forrás: Wikipédia szabadlexikon