A vállalati logisztika teljes körűen magában foglalja a vállalaton belüli és azokat átfogó mindazon feladatot és intézkedést, mely biztosítja az üzem működéséhez szükséges anyag- és hozzákapcsolt információáramlást. Ennek megfelelően az üzemi logisztika nem egyszerűen a vállalaton belüli szállítási, rakodási és tárolási tevékenységek összessége, hanem
- a vállalat egészét átfogó folyamat, mely szervezi, irányítja és végrehajtja az anyagáramlást a nyersanyag beszállítástól a készárú kiszállításig,
- hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb vállalat tevékenységre, így pl. a gyártásszervezésre, termelés programozásra, anyaggazdálkodásra, szervezeti struktúrára, információrendszerre, stb.
- biztosítja a vállalat működési céljának elérését.
1.1. A vállalati logisztika tipikus alrendszerei
A vállalati logisztika annak következtében, hogy a vállalat teljes körű anyag- információ-, érték-, energiaáramlási (emisszió) folyamatait átfogja, egy bonyolult rendszert hoz létre. A jobb áttekinthetőség és az egyszerűbb irányíthatóság érdekében ezért alrendszerekre bontják, melyek a termék-előállítási folyamat egyes szakaszaihoz kötődnek.
Azokat az alrendszereket, melyek nem kötődnek közvetlenül az anyag fizikai tulajdonságainak módosításához, lényegében változatlan módon alkalmazzák más logisztikai rendszerekben is, például beszerzési, elosztási logisztikát a kereskedelemben, szolgáltatásban.
Beszerzési logisztika
Feladata a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan gondoskodni a vállalat számára az alap-, segéd-, üzemanyagról, kereskedelmi és félkész árúról olyan választékban, mennyiségben, minőségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja.
A feladatokhoz tartozik a megfelelő beszállítók kiválasztása, a szállítási kondíciók meghatározása, a beérkezés ütemezése, beleértve a fenti tevékenységekkel kapcsolatos anyag- és információáramlást.
1.-1. ábra Beszerzési logisztika
Termelési logisztika
Funkciója az anyagoknak a termelési folyamatba történő belépésénél kezdődik, és befejeződik a késztermék megérkezésével a raktárba. Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot képez.
A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, termékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen szétválaszthatóvá válik. Azt gyakran integráltan kell kezelni. (1.-2. ábra)
1.-2. ábra Termelési logisztika
Elosztási logisztika
Az elosztási logisztika a gyártó és a terméket forgalomba hozó kereskedelmi egységek, valamint felhasználók közötti anyag- és információáramlási kapcsolatot teremti meg. Feladata a megrendelések teljesítéséhez, azaz az árúknak a logisztikai elvek betartásával a megrendelőhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés szerinti komissiók összeállítása, az árúk elosztási hálózatának kialakítása, az áruelosztó járatok megszervezése, esetleges közbenső elosztó raktározás feltételeinek biztosítása. (1.-3 ábra)
1.-3. ábra Elosztási logisztika
Újrahasznosítási logisztika
Feladata a termelés során keletkezett hulladék, valamint az elhasznált anyagok, berendezések összegyűjtése, szükség szerinti szétszerelése, szétválogatása, az alkalmas anyagok előkészítése és eljuttatása újrafeldolgozásra vagy egyéb hasznosításra, attól függően, hogy hasznosítás a vállalaton belül, vagy kívül történik, nem hasznosítható anyagoknak a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő módon történő elhelyezése hulladéktárolóban.
Egy komplex újrahasznosítási rendszer a beszerzési-, termelési-, elosztási-, valamint a közlekedési és raktározási logisztika számos elemét és módszerét felhasználja. Az újrahasznosítási logisztika sokkal szélesebb kört jelent, mint a vállalati logisztikának egy alrendszere. Kiterjed a vállalatoknál szolgáltatásoknál a háztartásokban keletkezett hulladék és elhasznált eszközök, berendezések összegyűjtésére és azt követő előzőkben felsorolt logisztikai tevékenységekre. Az újrahasznosítási logisztikának ez a területe önálló makrologisztikai területnek is tekinthető.
1.2. Logisztikai rendszerek belső tagozódása
A jellegzetes logisztikai rendszerek belső tagozódását alapvetően befolyásolja:
- a logisztikai rendszer által megoldandó feladat,
- a logisztikai rendszer irányítási és működtetési stratégiái,
A logisztikai rendszer által megoldandó feladatok a logisztikai rendszer tevékenységével kapcsolatosak.
A tevékenységi körök funkciói alapján megkülönböztethető logisztikai rendszereket az 1.2.fejezet tárgyalja.
A logisztikai rendszer irányítási és működtetési stratégiái alapvetően befolyásolják az:
- anyagáramlási folyamat kialakítását (rakodási, szállítási tárolási tevékenységek),
- információáramlási folyamat kialakítását (információ források, információ gyűjtőhelyek, információ feldolgozás- és kiértékelés, controlling).
A felsorolt feladatok információáramlási feladatokat jelentenek. A fenti feladatok végrehajtására végrehajtó egységeket kell létrehozni. Egy-egy végrehajtó egységhez hozzárendelhető egy vagy több feladat megoldása is.
Az információáramlással kapcsolatos feladatokon túl az anyagáramlás megvalósításához kötődő feladatokat is meg kell oldani. Ezek a feladatok a következők:
Ezen feladatok végrehajtásához szintén szervezeti egységeket kell hozzárendelni. Ezek a szervezeti egységek lehetnek vállalaton belüliek, ill. külső vállalathoz tartozó egységek.
Termelési logisztika
A termelési logisztika területén az információáramláshoz kötődően a következő fő feladatok határozhatók meg:
- a megrendelések és a piaci igények alapján hosszú távú (3 hónap) termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok,
- a megrendelések alapján és a raktári készletek alapján közép- és rövidtávú termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok (2 hét-1hónap),
- anyagáramlás meghatározása a különböző termelési és gyártási tervekhez,
- anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer tervezése, kiválasztása,
- anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer működéséhez szükséges információk meghatározása,
- információáramlás tervezése,
- logisztikai rendszer kialakítása, irányítása, ellenőrzése.
A felsorolt feladatok végrehajtására végrehajtó egységeket kell kialakítani. Az egyes végrehajtó egységekhez hozzárendelhető egy vagy több feladat is.
A termelési folyamat során az anyagáramlást biztosító főbb feladatok a következők:
A feladatok végrehajtását itt is egy szervezeti egység végzi. Ez lehet:
- külső vállalathoz tartozó egység,
- vállalathoz tartozó egység,
- üzemhez tartozó egység,
- üzemrészhez tartozó egység.
Ellátási, elosztási logisztika
Az ellátás és elosztás területén az információáramláshoz kapcsolódó főbb feladatok a következők:
- piaci igények felmérése, értékelése, ?percre kész? nyilvántartása, rendelésre illetve készletregyártás meghatározása,
- megrendelések lebonyolítási módja, dokumentálása,
- szállítóeszközök, raktárak, rakodóeszközök nyilvántartása és értékelése e folyamat számára,
- különböző sorrendtervezési feladatok megoldása és irányítása,
- üresjárat tervezése és irányítása,
- termék nyomkövetési módszer és rendszer kialakítása és működtetése,
- szerviz szolgáltatási feladatok.
A megadott feladatokhoz kapcsolódóan szervezeti egységnek kell lenniük, amelyek egy vagy több feladat ellátását végzik. A szervezeti egységek lehetnek:
- külső vállalathoz tartozóak,
- a vállalat belső, centralizált vagy decentralizált egységei.
Az ellátáshoz, elosztáshoz kapcsolódóan az anyagáramlást megvalósító főbb tevékenységek a következők:
A felsorolt feladatok elvégzéséhez szervezeti egységek rendelhetők hozzá, amelyek a logisztikai rendszer belső tagozódását képezik.
Hulladékgyűjtési és hasznosítási logisztika
A vállalati logisztika területén a hulladékgyűjtési és hasznosítási főbb feladatok és főbb tevékenységei a következők:
- hulladékgyűjtő helyek meghatározása,
- a vállalaton belüli hulladékgyűjtő rendszer megtervezése és diszponálása,
- a hulladékszelektálási csoportok meghatározása,
- a belső és külső újrahasznosításra kerülő hulladék megállapítása, a belső újrahasznosítási helyek kijelölése,
- a belső újrahasznosítás tervezése és irányítása,
- a kilépő, külső hasznosításra kerülő hulladékok diszponálása.
A vállalati logisztikai rendszernek az előzőekben leírt belső szervezete kisebb módosításokkal tovább vihető több telephellyel rendelkező, egymással kooperáló nagy nemzetközi vállalatok (multinacionális vállalatok) esetére, amelyek a termelés globalizálása következtében egyre jobban kiszélesednek. A multinacionális vállalatoknak az egyes leányvállalatainál a logisztikai rendszer belső felépítése is hasonló a következő megjegyzések mellett
- a beszállítók és felhasználók körében egyaránt megtalálható a leányvállalat is,
- a multinacionális vállalat logisztikai menedzsmentjének a leányvállalatok logisztikai menedzsmentjét figyelembe kell vennie,
- a leányvállalatok beszerzési-, termelési- és elosztási logisztikájára közvetlenül is hatást gyakorol a multinacionális vállalat beszerzési-, termelési- és elosztási logisztikája,
- a leányvállalatok logisztikai alrendszerei horizontálisan kommunikálnak,
- a multinacionális vállalati szinten egy termelési logisztikai alrendszeri feladat (technológiai fokozatok közötti szállítás, tárolás) a leányvállalatoknál igénybe veszi a termelési logisztikai alrendszeren keresztül a beszerzési- és elosztási logisztikát, amelyek különös kapcsolatba kerülnek a multinacionális vállalat beszerzés- és elosztás logisztikai rendszerével,
- a leányvállalat anyagáramlása szempontjából a többi leányvállalat és a multinacionális vállalat kapcsolata beszállító-termelő illetve termelő-beszállító viszonylatra redukálódik.
1.3 Információs és irányítási részrendszerek.
Az irányítás az anyagmozgató rendszerek esetében is a folyamat beindítását, a már beindított folyamat befolyásolását, valamint a folyamat leállítását jelenti. Az irányításhoz:
- meg kell ismerni az anyagmozgatási folyamat és a kiszolgált alapfolyamat állapotát (adatrögzítés, adattárolás, adatértékelés, adattovábbítás),
- következtetéseket kell levonni a lehetséges cselekvési változatokra vonatkozóan (adatfeldolgozás, információképzés),
- a lehetséges cselekvési változatok közül ki kell választani az optimálist (döntés-előkészítés, optimalizálás, döntés),
- be kell avatkozni az anyagmozgatási folyamatba információközlés, vezérlés, illetve szabályozás révén.
Az irányításhoz szükséges információs folyamatok: az információk (adatok) észlelése, rögzítése, tárolása, továbbítása, feldolgozása, valamint igény esetén megjelenítésük. Az információknak ki kell terjedniük mind a kiszolgált (pl. termelési, raktári vagy szállítási) folyamatok, mind az anyagmozgató rendszer állapotára.
Az anyagmozgatás emberi irányítása esetében az irányító személy nyomógombok, kapcsolókarok, stb. igénybevételével indítja, leállítja, szabályozza az egyes gépeket, gépcsoportokat, illetve irányítja az anyagmozgató rendszer működését a rendszer által elvégzendő teendők (a program megvalósítására), közben az érzékszerveivel vagy műszerekkel, esetleg világító folyamatábra segítségével megfigyelve a beavatkozásainak hatásait mind az anyagmozgató rendszer elemeire, mind a kiszolgált alapfolyamatokra.
Az ember érzékeli (elolvassa vagy tudomásul veszi) a kapott utasításokat és tekintettel van az üzem közben szerzett tapasztalataira is, elvégzi a szükséges ellenőrzéseket a különböző műszerekről érkező akusztikai vagy optikai jelzések alapján, összehasonlítja, összehangolja egymással a kapott utasításokat és a gyűjtött információkat, majd logikai alapon döntéseket hoz, végül a megfelelő kezelőelemek révén működésbe hozza a beavatkozó szerveket.
Az anyagmozgatás számítógépes irányítása lényegében ugyanezt a tevékenység-sorozatot látja el a memóriájába betáplált program szerint működve. Leolvassa a memóriájában rögzített adatokat, ellenőrzi az anyagmozgató rendszer technikai elemein felszerelt érzékelőktől érkező adatokat, feldolgozza a programban rögzített és a rendszer állapotáról folyamatosan kapott információkat, azok egy részét ugyancsak rögzítve a memóriájában, és - ha a rendszer pillanatnyi állapota ezt szükségessé teszi (az eltérés meghaladja a megengedhetőt) - beavatkozik. A beavatkozások a rendszer kisebb-nagyobb elemcsoportjait érinthetik. Ha a számítógép az információk feldolgozása során azt állapítja meg, hogy a beavatkozás nem lehetséges, illetve a parancs nem adható ki, akkor megvizsgálja ennek okát is, és valamelyik kimeneti készülékén közli is a hibát, és vészjelzéssel figyelmezteti az illetékes személyt a közvetlen beavatkozás szükségességére.
Az anyagmozgatást irányító program tartalmazhat optimalizálási feladatokat is, előírhatja pl. az egyes fel- és leadóhelyek felkeresési sorrendjét.
Az vállalati logisztikai rendszer belső tagozódása vertikálisan három nagy részre bomlik :
A horizontális tagozódás négy nagy területre terjed ki:
- beszerzés,
- termelés,
- ellátás,
- hulladékgyűjtés és hasznosítás.
A stratégiai szinttel a logisztikai menedzsment foglalkozik. Ezzel ebben a fejezetben nem foglalkozunk. A taktikai és az operatív szinten jelentkező feladatok és végrehajtási módjuk határozza meg alapvetően a logisztikai rendszer belső tagozódását.
Beszerzési logisztika
A beszerzési logisztika területén a következő fő feladatok adhatók meg:
A felsorolt feladatok információáramlási feladatokat jelentenek. A fenti feladatok végrehajtására végrehajtó egységeket kell létrehozni. Egy-egy végrehajtó egységhez hozzárendelhető egy vagy több feladat megoldása is.
Az információáramlással kapcsolatos feladatokon túl az anyagáramlás megvalósításához kötődő feladatokat is meg kell oldani. Ezek a feladatok a következők:
Ezen feladatok végrehajtásához szintén szervezeti egységeket kell hozzárendelni. Ezek a szervezeti egységek lehetnek vállalaton belüliek, ill. külső vállalathoz tartozó egységek.
Termelési logisztika
A termelési logisztika területén az információáramláshoz kötődően a következő fő feladatok határozhatók meg:
- a megrendelések és a piaci igények alapján hosszú távú (3 hónap) termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok,
- a megrendelések alapján és a raktári készletek alapján közép- és rövidtávú termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok (2 hét-1hónap),
- anyagáramlás meghatározása a különböző termelési és gyártási tervekhez,
- anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer tervezése, kiválasztása,
- anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer működéséhez szükséges információk meghatározása,
- információáramlás tervezése,
- logisztikai rendszer kialakítása, irányítása, ellenőrzése.
A felsorolt feladatok végrehajtására végrehajtó egységeket kell kialakítani. Az egyes végrehajtó egységekhez hozzárendelhető egy vagy több feladat is.
A termelési folyamat során az anyagáramlást biztosító főbb feladatok a következők:
A feladatok végrehajtását itt is egy szervezeti egység végzi. Ez lehet:
- külső vállalathoz tartozó egység,
- vállalathoz tartozó egység,
- üzemhez tartozó egység,
- üzemrészhez tartozó egység.
Ellátási, elosztási logisztika
Az ellátás és elosztás területén az információáramláshoz kapcsolódó főbb feladatok a következők:
- piaci igények felmérése, értékelése, percre kész nyilvántartása, rendelésre illetve készletregyártás meghatározása,
- megrendelések lebonyolítási módja, dokumentálása,
- szállítóeszközök, raktárak, rakodóeszközök nyilvántartása és értékelése e folyamat számára,
- különböző sorrendtervezési feladatok megoldása és irányítása,
- üresjárat tervezése és irányítása,
- termék nyomkövetési módszer és rendszer kialakítása és működtetése,
- szerviz szolgáltatási feladatok.
A megadott feladatokhoz kapcsolódóan szervezeti egységnek kell lenniük, amelyek egy vagy több feladat ellátását végzik. A szervezeti egységek lehetnek:
- külső vállalathoz tartozóak,
- a vállalat belső, centralizált vagy decentralizált egységei.
Az ellátáshoz, elosztáshoz kapcsolódóan az anyagáramlást megvalósító főbb tevékenységek a következők:
A felsorolt feladatok elvégzéséhez szervezeti egységek rendelhetők hozzá, amelyek a logisztikai rendszer belső tagozódását képezik.
Hulladékgyűjtési és hasznosítási logisztika
A vállalati logisztika területén a hulladékgyűjtési és hasznosítási főbb feladatok és főbb tevékenységei a következők:
- hulladékgyűjtő helyek meghatározása,
- a vállalaton belüli hulladékgyűjtő rendszer megtervezése és diszponálása,
- a hulladékszelektálási csoportok meghatározása,
- a belső és külső újrahasznosításra kerülő hulladék megállapítása, a belső újrahasznosítási helyek kijelölése,
- a belső újrahasznosítás tervezése és irányítása,
- a kilépő, külső hasznosításra kerülő hulladékok diszponálása.
A vállalati logisztikai rendszernek az előzőekben leírt belső szervezete kisebb módosításokkal tovább vihető több telephellyel rendelkező, egymással kooperáló nagy nemzetközi vállalatok (multinacionális vállalatok) esetére, amelyek a termelés globalizálása következtében egyre jobban kiszélesednek. A multinacionális vállalatoknak az egyes leányvállalatainál a logisztikai rendszer belső felépítése is hasonló a következő megjegyzések mellett
- a beszállítók és felhasználók körében egyaránt megtalálható a leányvállalat is,
- a multinacionális vállalat logisztikai menedzsmentjének a leányvállalatok logisztikai menedzsmentjét figyelembe kell vennie,
- a leányvállalatok beszerzési-, termelési- és elosztási logisztikájára közvetlenül is hatást gyakorol a multinacionális vállalat beszerzési-, termelési- és elosztási logisztikája,
- a leányvállalatok logisztikai alrendszerei horizontálisan kommunikálnak,
- a multinacionális vállalati szinten egy termelési logisztikai alrendszeri feladat (technológiai fokozatok közötti szállítás, tárolás) a leányvállalatoknál igénybe veszi a termelési logisztikai alrendszeren keresztül a beszerzési- és elosztási logisztikát, amelyek különös kapcsolatba kerülnek a multinacionális vállalat beszerzés- és elosztás logisztikai rendszerével,
- a leányvállalat anyagáramlása szempontjából a többi leányvállalat és a multinacionális vállalat kapcsolata beszállító-termelő illetve termelő-beszállító viszonylatra redukálódik.
1.3 Információs és irányítási részrendszerek.
"Az irányítás az anyagmozgató rendszerek esetében is a folyamat beindítását, a már beindított folyamat befolyásolását, valamint a folyamat leállítását jelenti. Az irányításhoz:
- meg kell ismerni az anyagmozgatási folyamat és a kiszolgált alapfolyamat állapotát (adatrögzítés, adattárolás, adatértékelés, adattovábbítás),
- következtetéseket kell levonni a lehetséges cselekvési változatokra vonatkozóan (adatfeldolgozás, információképzés),
- a lehetséges cselekvési változatok közül ki kell választani az optimálist (döntés-előkészítés, optimalizálás, döntés),
- be kell avatkozni az anyagmozgatási folyamatba információközlés, vezérlés, illetve szabályozás révén.
Az irányításhoz szükséges információs folyamatok: az információk (adatok) észlelése, rögzítése, tárolása, továbbítása, feldolgozása, valamint igény esetén megjelenítésük. Az információknak ki kell terjedniük mind a kiszolgált (pl. termelési, raktári vagy szállítási) folyamatok, mind az anyagmozgató rendszer állapotára.
Az anyagmozgatás emberi irányítása esetében az irányító személy nyomógombok, kapcsolókarok, stb. igénybevételével indítja, leállítja, szabályozza az egyes gépeket, gépcsoportokat, illetve irányítja az anyagmozgató rendszer működését a rendszer által elvégzendő teendők (a program megvalósítására), közben az érzékszerveivel vagy műszerekkel, esetleg világító folyamatábra segítségével megfigyelve a beavatkozásainak hatásait mind az anyagmozgató rendszer elemeire, mind a kiszolgált alapfolyamatokra.
Az ember érzékeli (elolvassa vagy tudomásul veszi) a kapott utasításokat és tekintettel van az üzem közben szerzett tapasztalataira is, elvégzi a szükséges ellenőrzéseket a különböző műszerekről érkező akusztikai vagy optikai jelzések alapján, összehasonlítja, összehangolja egymással a kapott utasításokat és a gyűjtött információkat, majd logikai alapon döntéseket hoz, végül a megfelelő kezelőelemek révén működésbe hozza a beavatkozó szerveket.
Az anyagmozgatás számítógépes irányítása lényegében ugyanezt a tevékenység-sorozatot látja el a memóriájába betáplált program szerint működve. Leolvassa a memóriájában rögzített adatokat, ellenőrzi az anyagmozgató rendszer technikai elemein felszerelt érzékelőktől érkező adatokat, feldolgozza a programban rögzített és a rendszer állapotáról folyamatosan kapott információkat, azok egy részét ugyancsak rögzítve a memóriájában, és
- ha a rendszer pillanatnyi állapota ezt szükségessé teszi (az eltérés meghaladja a megengedhetőt) - beavatkozik. A beavatkozások a rendszer kisebb-nagyobb elemcsoportjait érinthetik. Ha a számítógép az információk feldolgozása során azt állapítja meg, hogy a beavatkozás nem lehetséges, illetve a parancs nem adható ki, akkor megvizsgálja ennek okát is, és valamelyik kimeneti készülékén közli is a hibát, és vészjelzéssel figyelmezteti az illetékes személyt a közvetlen beavatkozás szükségességére.
Az anyagmozgatást irányító program tartalmazhat optimalizálási feladatokat is, előírhatja pl. az egyes fel- és leadóhelyek felkeresési sorrendjét.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
