A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium (MVHK) támogatja az összeghatár és a futamidő növelését - mondta érdeklődésünkre Kovács István elnök.
Emellett fontosnak tartanák a hitelfelvevők 200 millió forintos árbevételi korlátjának a felemelését is. A kamatplafon eltörlésével viszont egyáltalán nem értenek egyet. Egyrészt mert azt feltételezi, hogy a magyar mikrovállalkozások nem kamatérzékenyek, pedig ez nincs így. Másrészt a nagyobb kamatok miatt pont a fejlesztendő mikrovállalkozások nem kapnának elégséges támogatást, mert a fejlesztéseik potenciális nyereségtartalmát a magasabb kamattörlesztés elviszi. Ez pedig az MVHK elnöke szerint ellehetetleníti a támogatás kormányprogram szerinti célját, az alacsony hatékonysággal működő mikrovállalkozások fejlődésének a felgyorsítását, hiszen ez kereskedelmi banki módszerekkel nem finanszírozható. Vagyis nem az a vállalkozói célcsoport fogja a forrásokat megkapni, amelynek ezt az Európai Unió és a kormányprogram szánta.
Az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat múlt heti konferenciáján Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos által is ismertetett brüsszeli ajánlás szerint az EU-s fejlesztési forrásokkal a nem banki mikrofinanszírozó szervezeteket kell erősíteni, és nem a kereskedelmi bankokat.
A bankokat a kezességi feltételek javításával szükséges ösztönözni a mikrovállalkozók hitelezésére - hangsúlyozta Kovács. Más uniós országban sem a nagy kereskedelmi bankhálózatok mikrohiteleznek, legfeljebb együttműködnek a specializálódott mikrofinanszírozó szervezetekkel, mint ahogy nálunk is teszik a helyi vállalkozásfejlesztési központokkal 1992 óta.
A szakember célszerűnek tartja annak megvizsgálását, hogy a pénzügyi vállalkozások miért kaphatnak az Új Magyarország mikrohitelprogram forrásaiból alacsony forrásköltségű forrásokat. Ezen támogatásoknak a célcsoportja ugyanis nem a pénzügyi szféra, a dotációnak a mikrovállalkozók profitját kell növelni, nem a közvetítőkét.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
