Szegedi repülőtér: zuhanórepülésben?

Szegedi repülőtér: zuhanórepülésben?
Szabó C. Szilárd
2008.03.27.
Forrás: Délmagyar

Szeged - Jóllehet többszörösére nőtt a kisgépes forgalom a szegedi repülőtéren, nagyobb gépek továbbra sem landolnak, mert nincs utasterminál, és rövid a futópálya. A légikikötőre másfél milliárd forintot költöttek az első beruházási ciklusban.

További fejlesztéseket csak akkor indít a város, ha azt az utasforgalom indokolja.

A navigációs rendszer kiépítésével áprilisban fejeződik be a szegedi repülőtér 2005-ben indult első ütemének fejlesztése - tudtuk meg Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestertől. Emlékezetes: a beruházás legfontosabb elemét, az 1185 méter hosszú és 30 méter széles futópályát - amely legfeljebb 40-50 személyes gépek fogadására alkalmas - tavalyelőtt adták át. Akkor még abban reménykedtek az önkormányzatnál és az SZKT-nál - amely 2006 áprilisában vette át a reptér üzemeltetését -, hogy egy-két éven belül elindul a regionális, menetrend szerinti forgalom, amely összekapcsolja majd Szegedet valamelyik nemzetközi légi közlekedési csomóponttal. Dózsa Gábor, az SZKT igazgatója évi hatvanezer utassal számolt, és abban bízott, hogy a szegedi reptér az üzleti és sportcélú repülés mellett a környező kisebb légikikötők alternatívájaként működik majd. Ezek azonban csak tervek, álmok maradtak, a futópályán ugyanis azóta sem landoltak nagyobb gépek. Ezt főként Ferihegy közelségével és a fizetőképes kereslet hiányával magyarázták.

A tulajdonos önkormányzatnál felmerült, hogy kiadják működtetésre és továbbfejlesztésre a repteret. Nagy Sándor szerint voltak is "puha érdeklődők", de végül nem írtak ki pályázatot. Így maradt minden a régiben. A repülőtér fenntartása tavaly 65 millió forintba került. Ezt már Bene Istvántól tudtuk meg. Az SZKT repülőtér-üzemeltető üzletágának vezetője elmondta, hogy ebből 12 milliót adott a város, a többit a száz százalékban önkormányzati tulajdonú közlekedési társaság állta. A területhasználati díjakból és az üzemanyag-eladásból közel húszmillió forint bevétele volt tavaly a repteret működtető cégnek.

Bene szerint a kisgépes nemzetközi forgalom a hétszeresére, a belföldi pedig a duplájára nőtt 2007-ben az előző évhez képest. A repteret főként helyi vállalkozók, diplomaták és nemzetközi cégek szakemberei használják. Bene szerint ahhoz, hogy menetrend szerinti járatok induljanak, először utasforgalmi épületet kellene emelni informatikai, poggyász-, csomagkezelő és biztonsági rendszerrel. A 300 milliós utasterminál tervét már elkészítették, engedélyeztették, most forrásra várnak. Nagy Sándor hangsúlyozta: a város csak akkor indít további fejlesztéseket a reptéren, ha azt az utasforgalom indokolja. Elmondása szerint Debrecenben és Pécsett önkormányzati finanszírozással indítottak menetrend szerinti járatokat Budapestre, illetve Bécsbe, de a gyér érdeklődés miatt pár hónap után leállították ezeket. Az alpolgármester szerint pályázati pénzt kell keresni az utasterminál építéséhez.

Variációk hosszabbításra: elterelés, alagút, sorompó

Korábban tervezték, hogy 2500 méteresre hosszabbítják a jelenlegi 1185 méteres futópályát, hogy nagy utasszállítók is igénybe vehessék a repteret. Nagy Sándor szerint erről jó pár évre lemondott az önkormányzat, mert a beruházás költsége négymilliárd forint. Ha mégis lenne erre pénz, ki kellene találni a hosszabbítás módját, mivel a 2500 méteres betonpálya már nem fér el az 55-ös és az 5-ös főút között. Az alpolgármester szerint vagy át kellene vágni az 55-ös utat, és a forgalmat a nyugati elkerülő útra terelni, vagy alagúton kellene átvezetni az 55-ös forgalmát, vagy a gibraltári reptérhez hasonlóan addig sorompóval kellene lezárni az 55-ös utat, amíg fel- vagy leszáll a repülő.