A Schengeni térséghez való csatlakozás érdekében az Európai Unió a Csatlakozási Szerződés 35. cikkével létrehozta a Schengen Alapot. Az Alapból jelentős pénzügyi támogatás jut az újonnan csatlakozott országok, így Magyarország számára is. E forrás teszi lehetővé a schengeni vívmányok mielőbbi alkalmazását – különös tekintettel a külső határok ellenőrzésére.
1985. június 14-én a Benelux államok, Franciaország és Németország aláírta a Schengeni Megállapodást, amelynek célja a közös határaikon fennálló vám- és határőrizeti ellenőrzés fokozatos megszüntetése volt. A Megállapodás végrehajtására 1990. június 9-én megkötötték a Schengeni Egyezményt. Az azóta eltelt idő során az Európai Unió tagállamainak nagy része, illetve két északi ország, Norvégia és Izland is csatlakozott a hálózathoz.
- A Schengeni térség -
1957-ben az Európai Gazdasági Közösség létrehozásával az alapítók célja egy olyan közös gazdasági térség megteremtése volt, amelyben biztosított az áruk, a tőke, a szolgáltatás és a személyek szabad áramlása minden nemzeti hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nélkül.
- A Schengeni Alap -
A Schengeni térséghez való csatlakozás érdekében az Európai Unió a Csatlakozási Szerződés 35. cikkével létrehozta a Schengen Alapot. Az Alapból jelentős pénzügyi támogatás jut az újonnan csatlakozott országok, így Magyarország számára is. E forrás teszi lehetővé a schengeni vívmányok mielőbbi alkalmazását – különös tekintettel a külső határok ellenőrzésére.
- Intéznényi háttér -
A Schengen Alap felhasználásához kapcsolódó intézményrendszer, alapvetően a Phare program, illetve az Átmeneti Támogatás mintájára épül fel. A Schengen Alap hazai intézményrendszerét azonban a Bizottság által erre a célra meghatározott struktúrába kellett ágyazni.
- Schengen Alapból megvalósuló fejlesztések -
A Schengen Alap forrásaiból megvalósuló fejlesztéseket összefoglaló Indikatív Program négy célkitűzést határoz meg, amelyek számos intézkedésen keresztül valósulnak meg. Az EU ezeken keresztül, illetve ezek keretében támogatja a magyar határok, az információáramlás, a határokon belüli ellenőrzések, valamint a nemzetközi bűnügyi ellenőrzések fejlesztését.
Az első célkitűzés a külső határok őrizetével kapcsolatos fejlesztéseket tartalmazza. Ennek keretében számos szárazföldi, illetve vízi és vasúti határátkelőhelyet, határrendészeti kirendeltséget fejlesztünk. Tovább fejlődik a határellenőrzés speciális technikai háttere, az okmányvizsgálat hatékonyságának növelése, valamint folytatódik a rendészeti szakemberek képzése.
Mivel alapvető schengeni elvárás, hogy a rendészeti szervek ellenőrzési tevékenysége hatékonyabb legyen, az adatszolgáltatási képesség növelése szintén a Schengen Alap célkitűzéseinek egyike. Az egyes nyilvántartások harmonizációján kívül ide tartoznak a schengeni elvárásoknak megfelelő hazai és nemzetközi szintű adatcserét, valamint az egyszerűbb és gyorsabb idegenrendészeti ügyintézést lehetővé tevő fejlesztések, beruházások. A fejlesztési feladatok között szerepel egyes okmányok biometrikus azonosítókkal történő ellátása is.
A mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelését a harmadik célkitűzés foglalja magában. Magyarország schengeni csatlakozásával megszűnik az ellenőrzés a schengeni térség országaival közös határszakaszokon, illetve már az uniós tagsággal megszűnt (Románia viszonylatában 2007. január elsejével megszűnik) az áruforgalomban a határellenőrzés. Ez azonban nem vezet az ellenőrzés teljes megszűntetéséhez, ugyanis a határellenőrzést felváltja az úgynevezett mélységi ellenőrzés.
Ennek keretében mozgó ellenőrzési pontokat létesítenek bizonyos sávban a határtól, amelyek feladata a forgalom megfigyelése. Az erre kijelölt hatóságok bárkit szúrópróbaszerűen ellenőrizhetnek. A harmadik célkitűzés célja tehát az illegális bevándorlás és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem. Ennek érdekében a megvalósított fejlesztések elősegítik az integrált határrendészet-, a nemzetközi vízi utak ellenőrzésének korszerűsítését, a korszerű légi- és a modern autópálya-rendészet megteremtését.
Negyedik célkitűzésként a Schengen Alap forrásai a nemzetközi bűnügyi együttműködési képesség és kapacitás fokozását szolgáló fejlesztéseket finanszírozzák. Támogatják a határon átnyúló bűnügyekhez kapcsolódó felderítő és nyomozati munkát, a kábítószer elleni küzdelmet, valamint az összekötő tiszti hálózat fejlesztését.
A Schengen Alap keretében érkező 165 millió euró (körülbelül 43 milliárd forint) uniós forrás három egyenlő éves részletben érkezik Magyarországra, amelyhez 36 millió euró (közel 10 milliárd forint) önrészt biztosít a magyar kormány, amely döntően az uniós támogatáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó értékét teszi ki.
Az egyes célkitűzésekre lebontva a Schengen Alap 90 millió eurót a külső határ őrizetének fejlesztésére, 31 millió eurót a határellenőrzéshez szükséges informatikára, 32 millió eurót az ország területén belül végrehajtandó mélységi ellenőrzésekhez szükséges járművekre, mobil kommunikációs és informatikai eszközökre, 4 millió eurót a határon átnyúló bűnözés elleni védelem erősítésére, míg 8 millió eurót a program lebonyolításának költségeire fordít.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
