Az orosz Gazprom 400 millió eurót fizet a NIS többségi részvénycsomagjáért, és további 500 millió eurót fektet be a szerbiai nagyvállalat fejlesztésébe 2012-ig
Moszkvában tegnap aláírták a szerb-orosz energetikai egyezményt, melynek értelmében az orosz Gazprom mamutvállalat 400 millió euróért 51 százalékos részesedést kap a Szerbiai Kőolajipari Vállalat tulajdonából, és cserébe vállalja, hogy legalább félmilliárd eurót invesztál a NIS-be 2012-ig, továbbá kiépíti a Szerbián keresztül haladó Déli Áramlat nevű gázvezetéket, melynek éves szinten mérhető áteresztő képessége meghaladja majd a 10 milliárd köbmétert. Az adásvételi szerződést még az év végéig megkötik, áll egyebek közt az egyezmény szövegében, melyet a szerbiai kormány honlapján tettek közzé.
A szerb kormány részéről Velimir Ilić infrastrukturális miniszter látta el kézjegyével a stratégiai jelentőségű megállapodást, de ez alkalomból rajta kívül Moszkvába utazott még Boris Tadić államfő, Vojislav Kotunica miniszterelnök, valamint Vuk Jeremić külügy-, Aleksandar Popović energetikai miniszter, Nenad Popović, a Dél-szerbiai Koordinációs Testület alelnöke és Stanimir Vučićević, Szerbia moszkvai nagykövete. A szerbiai küldöttség tagjait fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, majd tárgyalásokba kezdtek a vendéglátókkal, többek között Dmitrij Medvegyevvel, az orosz kormány első alelnökével, aki egyúttal a Gazprom igazgatóbizottságának elnöke és nagy valószínűséggel az államfői tisztség várományosa, Szergej Lavrov külügyminiszterrel, valamint Alekszej Milerrel, a Gazprom első emberével.
Velimir Ilić úgy értékelte, hogy stratégiai szempontból jó lépés volt aláírni az egyezményt.
- A gáz tranzitjából évi 200 millió euró körüli bevételünk lesz, ma viszont 100 millió eurót fizetünk évente a magyaroknak az ő gázvezetékük használatáért. A tranzitból származó bevétel mellett szert teszünk további 1,6 milliárd eurós bevételre is a gázvezeték kiépítéséből, mert a kivitelezési munkálatokat szerbiai cégek fogják végezni - jelentette ki az infrastrukturális miniszter.
Mlađan Dinkić gazdasági és régiófejlesztési miniszter viszont úgy vélekedett, hogy az orosz-szerb megállapodás aláírásával semmi sem oldódott meg véglegesen.
- Én azt sugalmaztam a kollégáimnak, az államfőnek és a miniszterelnöknek, hogy nem kellene eladni a NIS többségi tulajdonát a Gazpromnak, hanem egyforma tulajdoni részesedést kellene biztosítani mindkét fél számára a gázvezetékben és a NIS-ben egyaránt. Amennyiben az oroszok mégis 51 százalékot akarnának a gázvezetékből, nekünk meg kellene tartanunk az 51 százalékos részesedésünket a NIS-ben - mondta Dinkić.
-p-
Forrás: Magyar Szó
2008. január 26.-27., szombat-vasárnap
Jöhetnek az oroszok
Putyin megerősítette Tadićnak az orosz álláspontot - Energetikai megállapodások aláírása
Tegnap Moszkvában aláírták a szerb-orosz gázmegállapodást, amelynek értelmében az orosz Gazprom a Szerbiai Kőolajipari Vállalat többségi tulajdonosává válik, ugyanakkor a Déli Áramlat nevű gázvezeték érinteni fogja Szerbiát is.
Moszkvában tegnap aláírták a szerb-orosz energetikai egyezményt, melynek értelmében az orosz Gazprom mamutvállalat 400 millió euróért 51 százalékos részesedést kap a Szerbiai Kőolajipari Vállalat tulajdonából, és cserébe vállalja, hogy legalább félmilliárd eurót invesztál a NIS-be 2012-ig, továbbá kiépíti a Szerbián keresztül haladó Déli Áramlat nevű gázvezetéket, melynek éves szinten mérhető áteresztő képessége meghaladja majd a 10 milliárd köbmétert. Az adásvételi szerződést még az év végéig megkötik, áll egyebek közt az egyezmény szövegében, melyet a szerbiai kormány honlapján tettek közzé.
Oroszország határozottan ellenzi Kosovo függetlenségének bármilyen egyoldalú kikiáltását - erősítette meg Vlagyimir Putyin elnök, miután Boris Tadić szerb államfővel és Vojislav Kostunica miniszterelnökkel tárgyalt Moszkvában, s a felek átfogó energetikai megállapodásokat írtak alá.
- Oroszország határozottan ellenzi Kosovo függetlenségének egyoldalú kikiáltását - jelentette ki Putyin újságíróknak, s hozzátette, hogy Belgrád mindig megbízható barátként és partnerként számíthat Moszkvára. Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy Kosovo függetlensége "súlyos kárt tenne a nemzetközi jog egész rendszerében, s negatív következményekkel járna a Balkánon, valamint a világ más térségeiben".
A találkozón, amelyre a szerb elnökválasztás második fordulója előtt kilenc nappal kerítettek sort, a felek átfogó orosz-szerb energiaügyi megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a Gazprom orosz gázmonopólium exportcége és a Srbijagas gáztársaság tárgyalásokat kezd a tervezett Déli Áramlat vezeték Szerbia felé való leágaztatásáról, annak közös megépítéséről és üzemeltetéséről, valamint egy vajdasági gáztározó megépítéséről. A szerbiai kormány honlapján tegnap közzétett szerződés értelmében a Gazprom 400 millió euróért megvásárolja a NIS 51 százalékos tulajdonrészét, ugyanakkor vállalja, hogy 2012-ig félmilliárd eurót fektet be e vállalatba, az eladásra pedig az év végéig sor kerül. A gázvezeték kiépítéséről szóló rész meghatározza, hogy a kiépülő vezeték éves kapacitása 10 milliárd köbméter lesz.
Az aláírás előtt a szerb államfő hálás köszönetet mondott azért a diplomáciai támogatásért, amelyet Oroszország nyújtott Szerbiának Kosovo elszakadásának megakadályozásában. "Szerbia sohasem mond le területi integritásának megőrzéséről" -hangsúlyozta Tadić, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy országa még mindig kész kompromisszumot kötni.
Az aláírt energetikai megállapodásokat méltatva Tadić kijelentette: azokkal megerősödik "Szerbia stratégiai pozíciója Európa délkeleti részén, mivel Szerbián keresztül jut majd el a földgáz az Európai Unió déli szárnyának országaiba is". Sőt Szerbia ezzel "bizonyos módon Oroszország és az Európai Unió érdekeit egyaránt képviseli".
Moszkva tavaly vétóval fenyegette meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában az úgynevezett Ahtisaari-tervet, amely Kosovo nemzetközi ellenőrzés melletti függetlenné válását javasolta. Putyin Kosovo ügyében Belgrádnak nyújtott eddigi támogatása megfigyelők szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia Oroszországhoz kösse energetikai jövőjét, és Moszkva megerősíthesse geopolitikai pozícióit Szerbiában, amelyhez hagyományosan szoros történelmi, kulturális és nyelvi szálak fűzik.
A most Szerbia által is megtámogatott Déli Áramlat gázvezeték 2013-ra tervezett üzembe helyezésével ugyanakkor fontos tranzitútvonal jönne létre a Szibériában kitermelt orosz földgáz Dél-Európába juttatásához, miközben az Európai Unió, saját energetikai függetlenségének növelése érdekében, rivális terveket dédelget a közép-ázsiai gáz Törökországon keresztül való eljuttatására Európába.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
