Beadás előtt a 4-es metró pályázati anyaga


A Fővárosi Önkormányzat rövidesen átadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a 4-es metró beruházásának uniós támogatását megalapozó pályázati anyagát. S bár jelen állás szerint leghamarabb 2011-ben utazhatunk először az új földalatti tömegközlekedési eszközön, a projekt társadalmi haszna jóval felülmúlja majd a költségeket.

A kormány még augusztus elején döntött arról, hogy a városi közösségi közlekedés fejlesztésére fordítható 450 milliárd forintos KözOp-keret kérhető maximumát, 60 százalékos támogatási arányt, azaz mintegy 270 milliárd forintot kíván brüsszeli forrásból a metrópályázatra igényelni - kezdte beszámolóját Demszky Gábor főpolgármester. A kabinet a budapesti anyagot várhatóan még az idén benyújtja az Európai Uniónak, a bírálat pedig 2008 első felében várható. A most elkészített dokumentum szükségességéről hozzátette: az azért volt nélkülözhetetlen, mert Brüsszel igen szigorú normarendszert, költséghaszon-elemzést ír elő. Annak megalkotásában egyébként részt vett a közösség által megbízott tanácsadó szervezet, a Jaspers is.

A városvezető kitért arra is: az uniós felfogás szerint egy beruházásnál lehetséges előteljesítés is, de a projekt véghatáridejét úgy kell megállapítani, hogy az számoljon az előre nem látható csúszások kockázatával, és azt a későbbiek folyamán már lehetőleg ne kelljen módosítani. Ebből adódóan a pénzügyi és az időtartalék szorosan összefügg. A szóban forgó tervekre vetítve ez azt jelenti, hogy a metró létesítményei 2010 őszére megépülnek ugyan (év elején elkészülnek a sínpárok, ősszel pedig már műszakilag is teljesen készen áll a 10 állomásos, 7,3 kilométer hosszú szakasz az Etele és a Baross tér között), de az ezt követő biztonsági tesztüzem miatt utasokat csak 2011 júniusában szállíthat. Azt, hogy ebből a tartalékidőből valójában mennyire lesz szükség, csak 2008 közepén lehet megmondani, mivel akkor kötnek meg három igen fontos szerződést (állomások belső építése, vágányépítés, járműtelep).

Átvéve a szót, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes megjegyezte: a 11,6 milliárd forintos, támogatható részbe beemelt kockázati tartalék nem jelent költségnövekedést. A mérleget ugyanis a másik oldalon néhány, főleg a kapcsolódó beruházások közül való projektelem kihagyásával egyensúlyoztak ki. Lényeges adalék, hogy a projekt teljes értékű marad, a költséghaszon 116,2 százalékos lesz. Ez annyit tesz, hogy a beruházás társadalmi haszna nagyobb, mint a ráfordított költség - az unió amúgy 110 százalékot ír elő. Egyszóval ez a közlekedési alternatíva számokban kifejezve is jótékonyan befolyásolja majd a főváros életét.

Forrás: STOP 2007. október.