Megaprojektek Magyarországon 2007-2008

Piaci elemzések alapján a hazai nagyberuházások közül három olyan terület is beazonosítható, amely egyértelmuen felfutóban van, s a beruházási aktivitás esetükben várhatóan tovább erosödik majd: a logisztikai központok, a turisztikai létesítmények, illetve a zöldenergia-beruházások. A nagyberuházásokhoz kínált finanszírozási megoldások piaca innovatív megoldásokkal bovül; hazánkban is megjelenik a projektgazdák által Nyugat-Európában kedvelt és sok esetben preferált alternatív szolgáltatás, melyben a pénzintézet tulajdonosi szerepet is vállal a szükséges önero megteremtéséhez.

Volumenét tekintve a legnagyobb beruházási teljesítmény az iparban történt az elmúlt években. Folyó áron az ipari beruházások 2006-ban megközelítették az ezermilliárd forintos határt, az elmúlt években átlagosan 8%-os éves növekedési ütemmel. Ezt követi szorosan a logisztikai szegmens, amely esetében 2006-ban a beruházások volumene meghaladta a 900 milliárd forintot, kiemelkedo, éves átlagos 46%-os növekedési ütemmel A turisztikai szektorban történt invesztíciók 2006-ban elérték a 43 milliárd forintot, mely a 2005-ös szinthez képest 40%-os bovülést jelent. Az energetikai beruházások éves volumene 200 milliárd forint körül mozog, azonban az EU által elvárt és ösztönzött "zöldenergia"-fejlesztések miatt ennek jelentos bovülése várható (biodízel, bioetanol, biogáz, szélenergia, napkollektor, stb.).

A beruházók és projektgazdák számára a szuk keresztmetszetet - még a bankok elmúlt években megnövekedett hitelezési hajlandósága mellett is - változatlanul a tokehiány jelentheti. Több milliárd forintos beruházási volumen mellett a klasszikus kereskedelmi banki konstrukciók - még kiemelkedoen jó gazdaságossági mutatókkal rendelkezo projektek esetén is - elvárják a 25-40 százalékos önerot. Ilyen beruházási érték mellett az önero biztosítása esetenként még állami/EU támogatások elnyerése esetén is komoly nehézségeket okozhat.

Van megoldás! Hazánkban is megjelent ugyanis a nyugat-európai finanszírozási gyakorlatban meghonosodott tokeoldali szerepvállalás a hitelt nyújtó pénzintézet részérol. A finanszírozó - az általános gyakorlattól eltérve - az adott beruházást megvalósító társaságban tokeinjekciót hajt végre, és ezzel lehetové teszi a hitelhez szükséges saját toke elérését. Finanszírozási oldalon ezt a lépést két tényezo tette indokolttá; egyrészt a nagyberuházások hitelmarzsainak jelentos csökkenése az elmúlt években, másrészt a tokebefektetésen realizálható nagyobb hozam. Természetesen a finanszírozó hitelen túli tokeinjekciójához a beruházó cégnek komoly követelményrendszernek kell megfelelnie; az alapveto elvárások között sorolhatjuk fel a bizonyított menedzsment-teljesítményt, korábbi referenciaértéku projektekben tükrözodo iparági know-howt és a nem utolsósorban az adott projekt stabilan elorejelezheto cash-flow termelo képességét.

A projektgazda számára a finanszírozó pénzintézet tulajdonostársként történo bevonása más tokealternatívákkal szemben hosszabb távon azért lehet kiemelkedoen vonzó, mert elore rögzített feltételek mellett - akár a beruházásból származó profitból - kivásárolhatja a külso tulajdonost és egyedüli részvényessé válhat.

Az újfajta tulajdonosi szerepvállalást is kínáló finanszírozási kooperáció Magyarországon napjainkban indul útjára. Ezzel az alternatív szolgáltatással a hazai piacon az elsok között - saját anyavállalati tapasztalatok által biztosított know-how-ra támaszkodva - a HYPO Alpe-Adria Leasing jelent meg. A pénzintézet vezérigazgatója, Kiss Zoltán szerint a beruházó és a pénzintézet kapcsolata intenzívebbé válik a tokeoldali szerepvállalás megjelenésével:

Már a projekt-elokészítés fázisában szorosan be kell vonni a finanszírozó partnert. A beruházás természetébol adódóan a hangsúly az együttmuködésen és a két fél közös kockázatviselési és megtérülési elvárásain van. A beruházó számára kulcsfontosságú szempont, hogy egy helyen, egy rugalmas partnerrel társulva kapjon komplett pénzügyi szolgáltatásokat: a tokeinjekciótól, a hitelezésen keresztül, az EU támogatások bevonásáig. Eközben pedig nem veszíti el azt a lehetoséget sem, hogy a jövoben ismét teljes tulajdonosi kontrollt gyakorolhat az üzlete felett."

Ipari ingatlan beruházások: a logisztikai központoké a jövo?

Egy piaci felmérés szerint - amely a kereskedelmi és ipari ingatlanfejlesztésekben aktív szerepet vállaló pénzintézetek 90%-nak véleménye alapján készült -, a beruházások élénkülésére 2007 elso felében elsosorban az irodaházak és a logisztikai központok esetében számíthatunk.

A logisztikai központokat érinto beruházások a jelek szerint mind a beruházók, mind a finanszírozók szerint az idei év sikerprojektjei lehetnek: a beruházási kedvet követve 2006 második félévében a pénzintézetek legnagyobb arányban ebben a szegmensben növelték kihelyezéseiket, és az elorejelzések szerint az idei év elso félévében is e projektek számíthatnak a legkedvezobb fogadtatásra a finanszírozóknál.

Magyarországon a 90-es évek közepén a feldolgozóiparban megindult külföldi tokebeáramlással párhuzamosan ugrottak meg a zöldmezos ipari és logisztikai beruházások, nagyrészt a már ipari hagyományokkal rendelkezo vidéki városokban. Az ipari parkok az Észak-Dunántúl nagyvárosaiban fejlodtek a leggyorsabban, majd az autópálya-hálózat fejlesztésével és a munkaeropiac sajátosságai miatt a fejlesztések súlypontja fokozatosan áttevodött az ország keleti részére. A logisztikai beruházások - elsosorban a közlekedési szempontok figyelembe vételével - a jelentosebb fogyasztói piacok és Budapest közelében koncentrálódtak, majd sorra követték egymást a meglévo és kiépülo (M0, északi és keleti szektor) gyorsforgalmi úthálózat mentén. A szektor igen dinamikus fejlodésen ment át az elmúlt öt évben, a 2002-es 392 milliárdról a tavalyi évben már közel 902 milliárdra nott a beruházási érték, ami 46 százalékos átlagos éves bovülést jelentett. Az ágazat fejlodésének új erot adhat a közúti hálózatbovítés (M0, M6, M7), illetve a nagy állami közlekedési rendszerek (Malév, MÁV-Cargo) tervezett privatizációja is.

Turizmus

A fejlesztok Magyarországon egyre nagyobb érdeklodést mutatnak a turisztikai projektek iránt. Ezt a tendenciát erosíti egyrészt, hogy más ingatlanpiaci szegmensek visszaestek vagy stagnálnak, másrészt ma már a szállodák értékesítési árra vetített 7-8 százalék körüli hozama egyre jobban megközelíti a klasszikus ingatlantermékek (iroda, kiskereskedelem) hasonló értékeit. A szektorban megvalósult beruházások volumene - az elmúlt öt évet vizsgálva - 2006-ban érte el eddigi csúcspontját. A 2002-es 36 milliárd illetve a 2005-ös 31 milliárd forintos szinthez képest 2006-ban már több mint 43 milliárdnyi tokemennyiség érkezett ebbe a gazdasági ágba. Ez a kiugró teljesítmény (40 százalékos bovülés) várhatóan a 2007-es évben is - igaz, alacsonyabb, fenntartható 10-15 százalékos ütemben - folytatódni fog.

Az egyik legfontosabb tényezo a turizmus fellendülése. A fapados légitársaságok megjelenése után a külföldi turisták száma jelentosen megugrott, amit a budapesti szálláshelyek piaca láthatóan nem tudott azonnal követni. Ezt követoen egymás után nyílnak meg a magas színvonalú, általában 4 csillagos szállodák Budapesten. Elsosorban a frekventált belvárosi területeket részesítik elonyben a beruházók, hiszen ezen a piacon az elhelyezkedés az egyik legfontosabb szempont az értékesíthetoséget illetoen. Érdekesség, hogy ma már néhány kivételtol eltekintve nem a nagyméretu és magas szobaszámú projektek a jellemzoek, hanem a közepes szállodák dominálják a piacot.

A szállodafejlesztésekkel csaknem párhuzamosan országszerte fontos szerepet kaptak a komplex turisztikai projektek is, melyek a szálláshely-kialakítás mellett termálfürdovel, konferenciateremmel, és egyéb szórakoztató létesítményekkel is rendelkeznek. Területi elhelyezkedést tekintve továbbra is a fováros és a Balaton jelentik a kiemelt térségeket, ide összpontosul a legnagyobb projektek többsége. Új tendencia, hogy egyes vidéki nagyvárosokban is egyre nagyobb az igény a minoségi, 4 csillagos szállodák megnyitására. A legjelentosebb tervezett megaprojekt ebben a szegmensben ma a PlazaCenters által jegyzett Álomsziget az óbudai Hajógyári-szigeten. A tervek szerint a szigeten különbözo minoségu szálláshelyek, kaszinók, kongresszusi központ illetve vendéglátó és szolgáltató létesítmények kapnak majd helyet. A fejlesztés elokészítése - hosszas önkormányzati egyeztetés után - már megindult, megvalósulását öt éves idotávra tervezik. Az osztrák határ mellett épül a tervek szerint Európa egyik legnagyobb szórakoztató központja, ahol a kaszinók játsszák a foszerepet, amiket szállodák, szórakoztatóközpont és kereskedelmi egységek fognak kiegészíteni.

Mindezek mellett a termálfürdok fejlesztése, illetve a meglévo létesítmények modernizálása, bovítése is folytatódik. Ebben a folyamatban egyedülállónak számít a Budapest északi határában, az új M0-ás híd lejárójánál épülo Aquaworld termál- és élményfürdo, amely kategóriájában a második legnagyobb zárt létesítmény lesz Európában.

Zöldenergia

A környezettudatos és fenntartható energiagazdálkodás elterjedésével egyre inkább elotérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, illetve azok mind jelentosebb kihasználása.

Magyarországon elsosorban a szélenergia hasznosítása jár az élen, a többi szegmensben még csak kezdeti lépések történtek, kísérleti projektek indultak meg. A legnagyobb széleromuparkok - figyelembe véve a szélviszonyokat és adottságokat - elsosorban a Kisalföldön, illetve az Alföld déli részén létesülnek. Gyors elterjedésüket elsosorban a hatósági engedélyezési eljárások hosszadalmassága, illetve a termelt energiát átvevo áramszolgáltatókkal való megegyezés nehézsége akadályozza.

Magyarország kormányzati szinten, EU-s pályázati forrásokon keresztül, nagy hangsúlyt fektet egy másik megújuló energiaforrás, a bioetanol/biodízel beruházások támogatására is. Jelenleg több ilyen üzem tervezése van folyamatban, egyes esetekben már az építkezés is megkezdodött. Ezen üzemeknél a finanszírozók és a beruházók legnagyobb kockázata a növényi alapanyag ellátásának biztosítása. A bioetanol eloállítása a jelenlegi piaci áron és nyersanyagáron, megfelelo üzemméret mellett már nyereséges. A kereslet óriási, és az EU-s eloírások miatt a jövoben ennek további növekedésére lehet számítani. A fosszilis energiahordozók által okozott környezeti károk csökkentése gazdasági prioritást élvez. A biodízel és bioetanol üzemek elterjedését a környezettudatosság mellett nagyban elosegíti a magas olajárak miatt fellépo egyre szignisfikánsabb kereslet is. A zöldenergia egyik igen jelentos növekedés elott álló ága lehet emiatt, az úgynevezett bioüzemanyag-gyártás.

Említést érdemel a biogáz szektor is, ahol számos projekt indult, s ezek közül több már építési fázisban is van. Ezen üzemberuházások megvalósításánál a legnagyobb akadály az áram kötelezo átvételi árának alacsony szintje Nyugat-Európához képest. A számításoknál fontos szempont, hogy a projekt mekkora EU-támogatást tud megszerezni.

Rátérve a zöldenergia beruházások finanszírozási kérdéseire elmondható, hogy számos beruházó rendelkezik szaktudással, projekttel, akár még helyszínnel is, azonban a bankok által elvárt 25%-os önerot nem képes felmutatni. Megoldást itt is a finanszírozók tulajdonosként történo bevonása jelenthet. Az állami és EU támogatásoknak azonban még így is kiemelt szerepe van a zöld projektek esetében, mivel a környezetbarát technológia alkalmazása vissza nem térítendo támogatás nélkül hosszú megtérülést eredményezne. A finanszírozói döntéshozatalban elonyt jelent a támogatás, különösen azóta, hogy megszunt a támogatások feltételéül szabott készpénz vagy bankgarancia kizárólagossága és alternatívaként megjelent a kezesi biztosítás.

A HYPO Alpe-Adria Leasing Zrt. a régió egyik legdinamikusabban fejlodo pénzügyi csoportjának, a régió több országában is finanszírozóként piacvezeto Hypo Alpe-Adria Bankcsoportnak a tagja. A magyarországi tevékenység 2005-ben kezdodött meg. A magyar leányvállalat fókuszában elsosorban nagy értéku luxuscikkek magánszemélyek részére történo finanszírozása valamint nagy értéku vállalati beruházások eszköz-, vagy projekt alapú finanszírozása áll.

A Hypo Alpe-Adria Bankcsoport 110 éve, 1896-ban kezdte meg muködését Karintiában. Jelenleg 11 országban folytat aktív banküzemi és lízingtevékenységet. A csoport az Alpok-Adria régióban mintegy 250 kirendeltséggel és 5200 munkatárssal 750 ezer ügyfelet szolgál ki.

Forrás: EuroAstra Internetes Magazin

Megjegyzés: Az EuroAstra Internet Magazin független, non profit hírportál. Anyagai közölhetoek és tárolhatóak sajtószemle rendszerekben, hirkeresokben, könyvtári adatbázisokban., minden esetben hivatkozással. Papír médiumok általi újraközléskor az ott szokásos szerzoi jogdij fizetendo, miként abban az esetben is ha - hivatásszeruen sajtószemlét készíto szervezetek és közkönyvtárak kivételével - az EuroAstra cikket fizetés ellenében bocsátják a felhasználók rendelkezésére. Oktatási és tudományos célra hivatkozással az EuroAstra anyagai felhasználhatóak. Alapította Dr Pósvári Sándor San Francisco-ban 1995-ben (c) 1995-2007 Johannes 2007.04.11