A piacok globalizálódása egyre erôsebb, világméretu versenyhez vezet.

Az európai közös piac létrejötte is fontos mérföldkô ebben a folyamatban, mert további - az eddigieknél magasabb szintu - piaci követelményeket támaszt a vállalatokkal szemben a szállítóképesség, a szállítási határidôk, a minôség és az árak tekintetében. Az eddigi eladói piac vásárlói piaccá alakul át, csak az a vállalat tud talpon maradni a piaci versenyben, amelyik rugalmas termeléssel, hatékonyan képes a vevôk sajátos (egyre inkább termékspecifikus) igényeit kielégíteni. A vállalatokat ezért megfelelô alkalmazkodó, problémamegoldó, reakció-, verseny- és teljesítôképesség kell hogy jellemezze.

Mindezen képességek ma már nem érhetôk el egyetlen sajátos menedzsment stratégia alkalmazása révén. A vállalat sikeres muködéséhez az ismert menedzsment stratégiák egész sokaságát kell együttesen alkalmazni, figyelembe véve azokat a sajátos keretfeltételeket, amelyek között az adott vállalat a piacon tevékenykedik. A részstratégiák összességét nevezzük összstratégiának vagy más néven a vállalati általános menedzsment stratégiának.

A logisztikai menedzsment célkituzése a vállalati beszerzéssel (ellátással), termeléssel, értékesítéssel (elosztással) és hulladékkezeléssel kapcsolatos anyagáramlási, és a hozzá tartozó információ-áramlási folyamatok hatékony - minél kisebb költségráfordítással való - végrehajtása, a vállalat versenyképességének javítása, az átfutási idôk lerövidítése, a készletek csökkentése, és a szállítási (szolgáltatási) színvonal növelése révén.

A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók a következôk:

- a logisztikai feladat, - a muszaki megoldás, - a szervezet, - a munkaerô.

A logisztikai menedzsment célja röviden fogalmazva a logisztikai feladat minél hatékonyabb megoldása. Ehhez megfelelô változtatásokra (intézkedésekre - fejlesztésekre) van szükség a muszaki megoldás, a szervezet, illetve a munkaerô tekintetében. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes logisztikai változók is szoros kapcsolatban állnak egymással. Például a logisztikai feladat változását a muszaki megoldás és a munkaerô megváltoztatása (pl. más információ-feldolgozási rendszer, más képzettségu dolgozók alkalmazása) kell hogy kövesse.

A hatékonyság növelését számos, a logisztikai menedzsment által nem befolyásolható tényezô korlátozza. Ezek egyrészt vállalaton belüli (intern), másrészt vállalton kívüli (extern) korlátozó tényezôk.

A vállalaton belüli (intern) korlátozó tényezôk határozzák meg azokat a kereteket, amelyek között a vállalati logisztikai rendszer kialakítható, illetve muködtethetô, irányítható. Ilyenek pl. a vállalati politika, a vállalat nagysága, a meglevô infrastruktúra.

A vállalaton kívüli (extern) korlátozó tényezôk körébe sorolhatók: a társadalmi-politikai-jogi keretfeltételek, közlekedési infrastruktúra, a beszerzési, értékesítési piac. A korlátozó tényezôk megváltozása természetesen befolyásolja a logisztikai rendszer változóit, ezért a logisztikai menedzsmentnek folyamatosan informálódnia kell e tényezôk változásairól is.

A társadalom életminôségének javulásával mind nagyobb mértékben kerül elôtérbe a sajátos, egyedi igények kielégítésére irányuló törekvés. Erre a kihívásra a hagyományos tömegtermelés nem képes megfelelő választ adni, ugyanakkor az sem jelenthet megoldást, hogy az évszázadokkal korábbi manufakturális szinten történjen meg a gyártás folyamata, mert ez elviselhetetlenül magas költségekkel járna. A megoldást a számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek jelentik, melyek magas gépesítettségi, illetve automatizáltsági szint mellett képesek a megrendelô igényeihez alkalmazkodó termékek elôállítására. Ezen gyártórendszerek a szabványosított részegységekbôl készítik el a különbözô, a fogyasztói igényeknek megfelelô késztermékeket. Ezek a gyártórendszerek lényegében a különbözô részegységek vevôi igényeknek megfelelô kombinációját végzik el, ezért nagy szerepe van az éppen idôben gyártási elv alkalmazásának.

Nagyszámú beszállító esetén megkülönböztetett fontosságúvá válik a szállítókkal történô kapcsolattartás, melyben a számítástechnikai rendszerek ugyancsak kiemelkedô szerepet kapnak. Így jön létre számítógéppel integrált logisztikai rendszer, mely a számítógéppel integrált szállítórendszerbôl a logisztikai rendszerbôl, a gyártási rendszerbôl áll.

- Gyors ütembern terjed az ütemezett termelés koncepciója. Ezzel elérhetô, hogy a vállalati készletszint jelentôs mértékben csökkenjen, és így a forgóeszköz finanszírozásának csökkenésébôl adódóan javítható a vállalat muködésének gazdaságossága. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a korábbiaknál pontosabb és megbízhatóbb operatív kapcsolat alakuljon ki a beszállítók, a termelô vállalat, valamint a kereskedelem között.

- A húzó rendszerek (pull systems) megjelenése újfajta gondolkodást tesz szükségessé. Ebben az esetben a termelés szervezését, irányítását már nem az szabja meg, hogy milyen mennyiséget kíván a vállalat feldolgozni a hozzá beérkezett alapanyagokból, hanem az befolyásolja, hogy milyen a fogyasztók, felhasználók, egyszóval a piaci igény struktúrája, és ennek megfelelôen történik a termelés programozása, ütemezése.

Ez a korábbinál sokkal megalapozottabb piackutatási tevékenységet, a kereskedelemmel fenntartott szoros kapcsolatokat, és mindenekelôtt gyakori termelés-kereskedelem információáramlást tesz szükségessé.

Az ilyen rendszerek lehetôséget biztosítanak az elôállított készletek szintjének minimalizálására és ezzel hozzájárulnak a rugalmasság növeléséhez.

- Az áramvonalas szervezet (lean organisation) koncepciója abból indul ki, hogy célszeru úgy felépíteni a vállalatot, hogy az csak azon tevékenységeket valósítsa meg, melyek területén valóban jelentôs felkészültséggel rendelkezik. Az elmélet szerint minden más tevékenységet célszerubb a vállalaton kívülre delegálni. Ez a fajta megközelítés a vállalati méretek csökkenéséhez, ugyanakkor a vállalat környezetével fenntartott interakcióik számának és intenzitásának növekedéséhez vezet.

- Az agilis gyártás alapgondolata, hogy a vállalat rugalmasságát azzal növelhetjük, ha fokozódik a vállalat reagáló képessége a gyorsan változó környezeti hatásokra. Ez a megközelítés központi jelentôséget tulajdonít a rugalmasság fokozásának, a vállalati reakciósebesség növelésének, és ezért különösen elôtérbe helyezi a logisztikai módszerek és probléma-megközelítési módok szerepét és jelentôségét.