A logisztikai lánc
 
A folyamat-orientált közelítésbôl adódóan a vállalkozásoknál a logisztikai folyamatok egybekapcsolódása révén egy úgynevezett logisztikai láncot alkotnak. Csak ezen lánc ésszeru felépítése révén érhetô el megfelelô kiszolgálási fok, illetve logisztikai teljesítmény.

A logisztikai láncban megjelenô egyes részfolyamatok szállítási idôi adódnak össze az egész logisztikai folyamat szállítási idejévé. Ebbôl is kitunik, hogy a logisztika egy idôalapú gondolkodást, közelítést jelent. A láncot képezô folyamatok sajátossága, hogy az egyes elemek, láncszemek szállítási idôi összeadódnak és a kiszolgálási fok tényezôinek, elemeinek kompenzálása lehetetlen.

Az elpazarolt, eltékozolt idôt tehát nem lehet visszahozni, csak az összteljesítmény számít, látható.

Kiindul a fogyasztói igényeket megjelenítô, hordozó vevôi megrendelésekbôl és bezárul az igények kielégítését szolgáló termékek kiszállításával.

Logisztikai láncunkban a folyamat-orientáltság teszi lehetôvé a szakadások, rések elkerülését, ugyanakkor megszünteti, elkerüli viszont az átfedéseket is. A folyamat orientáltságot jól szemléltetô részletes logisztikai lánc felépítését a következő ábra szemlélteti:







A logisztikai lánc esetében kiemelt figyelmet fordítsunk annak leggyengébb tagjára, láncszemére. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy többnyire az információcsere a leggyengébb tag. Ezért érdemes több figyelmet és tôkét fordítanunk a folyamat informatikai támogatására. Ez a többletráfordítás más logisztikai területeken (raktározás, termelés) fog - esetleg többszörösen is megtérülni. Az információk, anyagok és áruk folyamatos, gyors áramlását befolyásolja, akadályozza az egyes, fôleg leggyengébb tagok teljesítmény-ingadozása. Disszonanciát hordoz egyes elemek túl magas teljesítménye is.

Az eddig tárgyaltak alapján már nyilvánvalónak tunik, hogy a logisztikai folyamatokat, tevékenységeket is uralnunk, kézben kell tartanunk. Divatosabb és talán lényegretörôbb kifejezéssel élve ezen folyamatokat is menedzselnünk szükséges. Ez azonban nyilván nem maradhat csak az óhajok szintjén, egyértelmuen szükséges meghatároznunk a cél eléréséhez szükséges tényezôket, feladatokat.

A logisztikai menedzsment feladatai

Az élezôdô piaci verseny, a globalitás, a fogyasztói igények növekedése, valamint az információ- és termelés-technológiában tapasztalható gyors fejlôdés a következôkre kényszeríti a vállalkozásokat:

- differenciált termékfejlesztés,
- rövid szállítási idôk vállalása,
- állandó ésszerusítés,
- "éppen idôben" rendszerek bevezetése.

A vállalkozás-menedzsmentnek fel kell többek között ismernie, hogy a logisztika képes - elsôsorban hosszú távon - a vállalkozás eredményének kedvezô befolyásolására.

Ezt alapvetôen a következô három tényezô révén érheti el:

- az értékesítési forgalom alakulása,
- a szükséges tôkebefektetések nagysága (tárgyi eszközökben és készletekben),
- a költségek (rendszer, rakodási, szállítási).

Szükségszeru az a felismerés is, hogy logisztikai teljesítményünk csak akkor lesz piackonform, ha összesség szemléletben gondolkodunk és cselekszünk.

Ez azonban megköveteli a logisztikai lánc állandó, folyamatos, az üzleti kihívásokat követô átalakítását, azzal a céllal, hogy az üzlet (megbízás) minden fázisában összekapcsolja a szükséges területeket, funkciókat és szinteket. A kiszolgálási fok által támasztott követelmény az összes részterületet átszövi. Így valósul meg tulajdonképpen a logisztika keresztmetszeti, integráló funkciója.





A vállalkozási logisztika menedzsmentje napjainkban óriási lehetôségeket kínál, más oldalról ugyanilyen követelményeknek kell megfelelnie.

Ezek közül a legfontosabbak a következôk:

- a termékválaszték sokszínusége, a gyors termékváltás szükségessé teszi a logisztika alkalmazását, - a szállítási idôket csak a logisztika tudja jól tervezni és realizálni, - a logisztika rendkívül sok ésszerusítési tartalékot is jelent.

A logisztikát a vállalkozási célok teljesítésének "szolgálatába" kell állítanunk.

A logisztikai célok mint vállalkozási célok

A logisztikai rendszer kialakítása ugyancsak nem lehet öncélú. A logisztika akkor járul hozzá maximálisan a vállalkozási eredményekhez, ha a megfelelô kiszolgálási fokot minimális, a lehetô legalacsonyabb költségszint mellett érjük el. Ebbôl fakadóan tehát a logisztikai költségekre vonatkozóan is célokat kell megfogalmaznunk. Az is követelmény - többek között -, hogy az általunk szükségesnek, kívánatosnak ítélt kiszolgálási fok nem kerülhet túl sokba. A ráfordítások, költségek esetében mindig gondoljunk arra, hogy minden pénzegység amennyivel a kivánatos kiszolgálási fokot olcsóbban elérjük, eredményünket, nyereségünket növeli. A logisztikai lánc minden elemének, szereplôjének ebben a szellemben szükséges munkálkodnia.