A "gondolkodni" jelentésű logo görög főnévi igenévből alakult ki a logizomai ige, mely többek között a számolni, kiszámítani, meggondolni, tervezni jelentéseket tartalmazza és hordozza. Ebből alakult ki a logismos főnév és a logistikos melléknév, mely jól számítható, kiszámolható értelmű. A görög városállamokban így Athénban már az ókorban voltak olyan hivatalnokok, akik a városállam vezetésének gazdálkodását ellenőrizték.
A logisztika kifejezés a magyar nyelvű szakirodalomban a 60-as és 70-es évtizedben tűnik fel első ízben.
Kezdetben döntően az anyagmozgatási folyamatok vizsgálatára alkalmazott elemzési eljárásokat illették ilyen névvel, később fokozott szerepet kapott az anyagmozgatáshoz kapcsolódó elméleti problémák leírása is. Ekkor alakultak ki - döntően német és angol szakirodalmi forrásokra támaszkodva - a logisztika magyarországi definíciói.
Ezek közé tartozik például az a meghatározás, mely szerint "logisztika alatt napjaink nemzetközi szakirodalma anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységeket érti. A logisztika a szállításon, raktározáson és az ezekkel kapcsolatos rakodásokon kívüli, például a csomagolással és a telephely megválasztásával kapcsolatos tevékenységeket is magába foglalja."
A logisztika az anyagáramlás tervezésével, megvalósításával és irányításával kapcsolatos tevékenységek rendszerszemléletű vizsgálatát és koordinálását végzi a nyersanyag előállításától (a természettől történő elragadástól) a késztermék felhasználásáig, sőt a hulladékkezelésig terjedő teljes termelési - értékesítési - fogyasztási láncban.
A gazdasági logisztika fejlődésének fő lépcsőfokairól a következő táblázat ad áttekintést.
A nemzetközi szakirodalomban található definíciókat Halászné Dr Sípos Erzsébet (1998) rendszerezte:
- A logisztika feladata az anyag beszerzéstől a végső fogyasztásig terjedően az anyagáramlásban előforduló valamennyi szállítási, rakodási, tárolási tevékenység megszervezése és ellenőrzése azzal a céllal, hogy az anyagi eszközök a legkisebb ráfordítással jussanak el rendeltetési helyükre.
- A logisztika valamennyi olyan tevékenységet magába foglal, mellyel egy hálózatban anyagáramlást és tárolást alakítanak ki, irányítanak és szabályoznak. A hálózatot alkotó elemek együttműködése anyag és információáramlást hoz létre, a tér és az idő optimális hatékonyságú áthidalása érdekében.
- A logisztika célja, hogy a megfelelő termék eljusson a megfelelő helyre, a megfelelő időben és megfelelő költségekkel. Ez a termék előállításához szükséges anyagok mozgatását és tárolását; a félkész és késztermékek áramlását teszi szükségessé.
Mai értelmezés szerint a logisztikai rendszer magában foglalja az anyagáramlást és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munkaerő-áramlást. Ezek mind fontosak és szükségesek a logisztikai elvek megvalósításához.
A logisztikai elvek a következők:
- a megfelelő minőségű anyag
- a megfelelő mennyiségben
- a megfelelő helyről
- a megfelelő helyre
- a megfelelő módon és eszközzel
- a megfelelő időben
- a megfelelő költséggel készüljön el.
Néhány definíció és alkalmazási terület:
- A logisztika nyers- és alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint az ezekkel összefüggő információk előállításuktól, felhasználásukig történő hatékony, a költségek szempontjából legkedvezőbb mozgatásának és tárolásának, a vevő igényeinek megfelelő végrehajtási és ellenőrzési folyamata.
- A logisztika az áruk, anyagok, a beszerzési piacoktól, a termelő üzemeken át a felhasználóig, vagy a disztribúciós folyamaton keresztül a késztermék fogyasztójáig terjedően kialakítandó áramlási rendszerek.
- A logisztika a nyersanyagok, félkész és késztermékek hatékony áramlásának tervezését, megvalósítását, ellenőrzését szolgáló tevékenységek összessége, egységes integrációja. Ezen tevékenységek magukban foglalják a vevőszolgálatot, a kereslet előrejelzését, az elosztást, a készletgazdálkodást, az anyagmozgatást, a szállítást, a termelés programozását, és az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is.
A logisztika az erők mozgatásának, fenntartásának, tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány. Legátfogóbb értelemben az alábbi katonai tevékenységeket tartalmazza:
- Tervezés és fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás-karbantartás, kiürítés és az anyagok kiosztása.
- Hulladékszállítás.
- Létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása.
- A szolgáltatások megszervezésére és biztosítására irányuló tevékenység.
- Az orvosi és az egészségügyi szolgáltatás biztosítása. Logisztika a szállítás, a beszerzés és az értékesítés koordinálását fogja át azzal a céllal, hogy területi és időbeni megtakarításokat tegyen elérhetővé.
- Logisztika azokat a cselekvéseket fogja át, melyek ahhoz szükségesek, hogy a nyersanyagokat a szállítóktól beszerezzék, a félkész termékeket az üzemen belül raktározzák, szállítsák; és a késztermékeket eljuttassák a vevőhöz.
- A logisztika minden olyan gazdasági folyamatot átfog, mely meghatározza az árukészletek tér és időbeni elosztását.
- A logisztika két vagy több olyan tevékenység integrációjának leírására szolgál, melyek a nyersanyagok, befejezetlen termékek, félkész és késztermékek hatékony áramlásának tervezését, megvalósítását és ellenőrzését szolgálják. Ezek a tevékenységek magukban foglalják többek között a vevőszolgálatot, a kereslet előrejelzését, az árupályán megvalósított kommunikációt, a készletgazdálkodást, az anyagmozgatást, a rendelések feldolgozását, az alkatrész utánpótlását, az üzemi és raktári telephely kiválasztását, a beszerzést, a csomagolást, a visszáru kezelését, a selejt és hulladék elhelyezését, a szállítást, a raktározást és a tárolást.
- A logisztika az energiának, az információnak, a személyek és különösen az anyagok (alapanyagok és késztermékek), az egyes rendszeren belüli és a rendszerek közötti áramlásának kialakítása, irányítása, szabályozása és gyakorlati megvalósítása.
A magyar nyelvű szakirodalomban a 60-as és 70-es évtizedben tűnik fel első ízben a logisztika kifejezés. Kezdetben döntően az anyagmozgatási folyamatok vizsgálatára alkalmazott elemzési eljárásokat illették ilyen névvel, később fokozott szerepet kapott az anyagmozgatáshoz kapcsolódó elméleti problémák leírása is. Ekkor alakultak ki - főleg német és angol szakirodalmi forrásokra támaszkodva - a logisztika magyarországi definíciói.
Ezek közé tartozik például az a meghatározás, mely szerint "…logisztika alatt napjaink nemzetközi szakirodalma anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységeket érti. A logisztika a szállításon, raktározáson és az ezekkel kapcsolatos rakodásokon kívüli, például a csomagolással és a telephely megválasztásával kapcsolatos tevékenységeket is magába foglalja."
A logisztika az anyagáramlás tervezésével, megvalósításával és irányításával kapcsolatos tevékenységek rendszerszemléletű vizsgálatát és koordinálását végzi a nyersanyag előállításától (a természettől történő elragadástól) a késztermék felhasználásáig, sőt a hulladékkezelésig terjedő teljes termelési-értékesítési-fogyasztási láncban.
A logisztikai célok a következők:
- a szállítási határidők rövidítése
- a szállítási pontosság fokozása
- az átfutási idők csökkentése
- kapacitások kihasználása
- a készletszintek csökkentése
- rugalmasság létrehozása és fokozása
- rendszer áttekinthetőség biztosítása
- nagyfokú szállítóképesség elérése
- a termék minőség biztosítása
- nemzetközi kooperációs lehetőségek fokozása.
A logisztikai célok teljesítésének mértékétől függ a vállalat hosszú távú versenyképessége. A logisztikai célok megvalósítása megköveteli az automatizált, számítógéppel segített, integrált anyag-, információ- és értékáramlásnak a beszerzéstől a piacig történő optimális kialakítását, egy átfogó logisztikai lánc létrehozását.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
