Egy polgárra 15 tisztviselő Koszovóban

Egy polgárra 15 tisztviselő Koszovóban

- Kik és hogyan törődnek Kosovóban a szerbekkel? -


Forrás: Hét Nap Vajdasági magyar hetilap
BRENNER János

Néhány hónappal ezelőtt, ezen a helyen, megpróbáltam körüljárni az utóbbi választások után egyre gyakrabban felvetett kérdést: mennyibe kerül Szerbiának Kosovo, pontosabban: mennyibe kerül az ott élő szerb lakosság. Sajnos, csak találgatásokra hagyatkozhattam, mivel a hírközlés eszközei igen szemérmesen nyúltak ehhez a kérdéshez, és csak nagy ritkán közöltek egy-egy megbízhatónak, reálisnak tűnő adatot. Ezek is megdöbbentően hatottak.

Olyan megállapítások voltak közöttük, miszerint a szerbnek nevezett községekben alig van ilyen nemzetiségű lakos, de teljes községi önkormányzat és tisztviselői kar igazgatja őket, ráadásul ezek a "megválasztott" és kinevezett urak nem a tartomány területén élnek, hanem valamelyik szerbiai faluban, városban van kisebb-nagyobb házuk, birtokuk. Arról is értesülhettünk, hogy tulajdonképpen azért vonják meg az áramszolgáltatást egyes emberektől, netán egész falvaktól, mert nem fizetik ki a villanyszámlákat. Aztán a köztársaság költségvetéséből dotálják az ősi röghöz ragaszkodóknak az ilyen költségeit. Ezzel kapcsolatban számadatokat is közöltek, megjegyezve, hogy megbízható, de magukat megnevezni nem kívánó körökből szerezték őket, s oly hihetetlenül hatottak, hogy az ember képtelen volt hitelt adni nekik. Merthogy, kérem szépen, manapság "ilyesmi nem történhetik meg".

Most azután - minden bizonnyal azon is felbátorodva, hogy a Szerb Pravoszláv Egyház szinódusa igyekszik utánajárni az egyik kosovói püspök és püspökség viselt dolgainak - egyszeriben megdöbbentő adatokat közöl a belgrádi sajtó és média egy része, sőt az illetékes minisztérium honlapján is olvashatók ilyen adatok. Mert az egyházfők részint nagy anyagi visszaéléseket sejtenek, okkal, részint pedig veszélyeztetve látják az egyház egységét, és fölfüggesztették a gyanúba keveredett püspököt - aki görögországi hitbéli szakadárokkal paktálva játszotta kisded játékait - alárendeltjeivel együtt.

Egy ilyen bizarr adatot már a címben közöltem. Pontosabban szólva: 9 dél-kosovói, etnikailag tiszta albán község 48 szerb polgáráról 725 tisztség- és tisztviselő "gondoskodik" úgy, ahogyan kell. Van községi elnök és alelnök, vannak osztályfőnökök és beosztottak, akik gyakorlatilag semmit sem csinálnak, mert nincs is mit, soha semmilyen határozatot nem hoznak, s ha mégis megjátszanák az önkormányzatot és döntenének, nincs mód a végrehajtásra. Fentebb mondtam: nem élnek a falvaikban, de Kosovóban sem, mégis átlag 350 000 dináros havi fizetést kapnak! Az ilyen "költségek" 2009-ben 2,6 millió euróval könnyítették meg az állam költségvetését, pontosabban ennyit vettek ki az ország adófizetőinek zsebéből. Érdekes adatsor például az, hogy Glogovac, Kačanik, Srbica, Suva Reka és Stimlje községnek nincs egyetlenegy szerb lakosa sem, Podujevónak 5, Dečaninak és Đakovicanak két-két szerb polgára van - ettől függetlenül mindegyikben működik papiroson és a fentebb mondottnak megfelelő havi fizetésekért a teljes községi apparátus. De például Klina és Pec községben sem nagyobb a szerb lakosság száma ezernél. Szinte pozitív kivételnek számít Kamenica a 12 300 és Gnjilane a 11 800 szerb nemzetiségű polgárával, mert nagy jóakarattal ennyi számára elképzelhető egy teljes községi adminisztráció - igaz, az említetteknél szerényebb számú tisztviselővel -, illetve Priština, a maga 15 500 szerb polgárával, az utóbbiak azonban elvesznek a tartományi főváros egyre gyarapodó albán többségében.

Itt alá lehet húzni a név- és számoszlopot, összeadni az adatokat, s megállapítani, hogy Kosovska Mitrovica és környékének néhány községét kivéve, a tartomány többi részében 71 600 szerb ember él, s róluk 3450 tisztviselő "gondoskodik", akik Szerbia költségvetéséből fizetés címén tavaly 1,3 milliárd, anyagi költségekre 21 millió, végkielégítésre pedig hétmillió dinárt "vettek fel".

Ezeket az adatokat immár a Kosovóval foglalkozó minisztérium is pontosnak mondja. Hozzáteszi azonban, hogy a Kostunica-kormány idején a déli tartomány ennél sokkal többe került az államháztartásnak, tehát az adófizető polgárnak. Erről nem volt szabad beszélni, mivel részint ősi rögöt őrző igazi patriótákról, illetve az őket Szerbiából mindenben támogató, ugyancsak igazi honpolgárokról volt szó.

Kosovo északi községeivel kapcsolatban még nincs használható anyagi kimutatás. Ekörül most politikai csatározások folynak. Hogy ezek milyen eredményre vezetnek, anyagi és politikai értelemben egyaránt, az talán eldől a közeljövőben.