A korrupció ellen az adminisztratív akadályok lebontása mellett csakis szemléletváltással és valódi politikai elkötelezettséggel lehet fellépni - fejtette ki az Ecoline-nak Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. A legtöbb visszaélés a közbeszerzések, az állami vagyonnal való gazdálkodás, az állami és uniós támogatások elosztása, illetve az engedélyeztetési eljárások körül történik.
- A magyar gazdasági fejlődés egyik fő akadályának tartják sokan a korrupciót. Mennyiben támasztják alá ezt a képet az adatok?
- A gazdasági fejlődés sok tényezőn múlik, ezek egyike a korrupció. Kutatások azt mutatják, hogy szoros összefüggés van egy ország működésének átláthatósága és kiszámíthatósága, illetve annak versenyképessége között. Egy jól működő piacgazdaság alapja a valódi verseny, amelynek a kiszámítható és átlátható viszonyok kedveznek. A tisztességes verseny jobb teljesítményt és minőséget eredményez, hiszen a cégek célja a fogyasztók igényeinek kielégítése. Amennyiben a verseny feltételeit korrupciós jelenségek torzítják, a cégek nem a minőség javításával, vagy technológiák fejlesztéséhez fognak versenyelőnyhöz jutni, hanem a rendszerben lévő kiskapuk kihasználásával. Magyarország és a régióbeli országok korrupciós és gazdasági növekedési mutatói azt jelzik, hogy míg a régióbeli országok esetében mindkét mutató javult 2001 óta, addig Magyarország korrupció érzékelési indexe nem változott, gazdasági növekedésünk pedig jelentősen csökkent. Amennyiben nem lépünk fel komolyan a korrupció ellen félő, hogy versenyképességünk a régióban tovább fog csökkenni.
- Melyek a legjellemzőbb korrupciós esetek Magyarországon? Kiket korrumpálnak a leggyakrabban és kik a korrumpálók?
Alexa Noémi (Transparency International)
A kép forrása: Transparency International
Hazánkban mind a politikai és gazdasági elit összefonódásából adódó magas szintű korrupció, mind az adminisztratív típusú korrupció megjelenik. 2007 őszén készített Gallup felmérés szerint leggyakrabban kórházi dolgozók várnak el kenőpénzt, őket követik az önkormányzati tisztviselők, a rendőrök és a bírósági alkalmazottak. A lakossági felmérések a mindennapi ügyintézés során felmerülő korrupciós jelenségeket hivatottak feltárni, az üzleti és politikai körök összefonódásából adódó korrupciós kockázatok megismeréséhez más módszerekre van szükség. A Transparency International Magyarország mélyinterjús kutatásainak eredménye azt mutatja, hogy a legtöbb ilyen típusú visszaélés a közbeszerzések, az állami vagyonnal való gazdálkodás, az állami és uniós támogatások elosztása, illetve az engedélyeztetési eljárások körül történik.
- Milyen összegekről van szó egy átlagos magyar korrupciós ügyben? Mi a felső határ?
- Sokarcú jelenség a korrupció, a kenőpénz összege szektortól, lehetőségektől és helyzettől függ. Egész más összegek merülnek fel egy hatósági ellenőrzés megkönnyítése, vagy egy több milliárdos beruházás elnyerésének elősegítése esetén. Hogy csak egy hétköznapi példát mondjak, az egészségügyben ezertől több százezer forintos hálapénzekről lehet hallani. A korrupciót egyébként nem feltétlenül kíséri pénzmozgás, sokszor a korrumpált fél számára felkínált előny lehet egy vacsorameghívás, rokonoknak állás biztosítása, valamilyen ügy elintézése, stb. A magyar társadalmat, így a politikai és üzleti elitet is áthatja a kölcsönös szívességek hálózata, a korrupciós díj tehát nem minden esetben számszerűsíthető.
- A korrupció nem csak magyar probléma. Nemzetközi és régiós összehasonlításban milyen a magyar korrupciós helyzet?
- A Transparency International évente adja ki a korrupciós világranglistát. Az országok 0-tól 10-ig terjedő skálán kapnak pontokat, 10 a legtisztábbaknak, 0 a korrupcióval leginkább fertőzött államoknak jár. Magyarország közepesen korrupt ország, 2007-ben 5,3 pontot ért el. Ez az érték a kelet-közép-európai régióban tavaly még előkelő helyet jelentett, csak Szlovénia és Észtország előzött meg minket. Félő, hogy helyzetünk romlani fog, mert az utóbbi két évben nem igazán történtek valódi korrupcióellenes intézkedések az országban. Európai viszonylatban már messze nem kedvező a kép: a 27 tagú Európai Unióban Magyarország a 19. helyen áll.
- A multinacionális vállalatok esetében sem ritkák a korrupciós botrányok: nem képmutatás a gazdasági elit részéről a korrupció miatt szidni Magyarországot?
- A nyugati cégek terjedése egyfajta tisztulást eredményezett, hiszen sok multinacionális cég a külföldi etikai szabályok szerint működik Magyarországon is. Ugyanakkor versenyelőnyt jelent, ha kevesebb cég jön hazánkba, tehát az itt tevékenykedő vállaltoknak valóban érdekük lehet azt a látszatot kelteni, hogy nem érdemes hazánkba befektetni. A gazdasági elit jogosan háborodik fel a hazai viszonyokon, hiszen sok tekintetben a szabályok, és az intézményrendszerünk nem biztosítja az átlátható, kiszámítható üzleti működéshez szükséges feltételeket. Az is tény ugyanakkor, hogy a korrupcióhoz két fél kell, tehát nem lehet csak a közszférát felelőssé tenni a kialakult viszonyokért. Az üzleti szféra is részese a korrupciónak, a szemléletváltás, a példamutatás az ő felelősségük is. Lassan-lassan egyre többen kezdik felismerni, hogy hosszú távon a korrupció nem kifizetődő a cégek számára.
- Vannak olyan vélemények is, miszerint a túl nagy bürokrácia miatt Magyarországon egyedül a korrupció révén lehet bizonyos ügyeket normális időn belül elintézni, így a korrupció visszaszorítását a bürokrácia leépítésével kell összekapcsolni. Erről az álláspontról mi a véleménye?
- Biztos, hogy fontos lenne a rendszer egyszerűsítése és ellenőrzésének erősítése, erre nagyon jó lehetőséget kínál az elektronikus ügyintézés. A korrupció visszaszorításához a bürokrácia leépítése szükséges, de messze nem elégséges lépés. Szükség lenne a tágabb jogszabályi környezet, mint a korrupciót kifejezetten ösztönző párt- és kampányfinanszírozási szabályok, a szűk körben értelmezett lobbitörvény, a rendkívül bonyolult közbeszerzési törvény módosítására, illetve a létező törvényeink szigorú, következetes betartatására, a törvényszegések szankcionálására is. Ezen a téren a változáshoz valódi politikai akaratra van szükség. Ma Magyarországon az állampolgárok nagy része – politikusokat és üzletembereket beleértve – nincs tudatában a korrupciómentes működés hosszú távú profitteremtő hatásaival. A kiskapuk keresése sokkal inkább bevett gyakorlat, mint a tisztességes viselkedésminták tudatos terjesztése. A korrupció ellen az adminisztratív akadályok lebontása mellett csakis szemléletváltással és valódi politikai elkötelezettséggel lehet fellépni. Az előzőhöz sok idő, az utóbbihoz nagy bátorság kell.