Pályázatírás

Hét fontos dolog mire figyeljünk oda pályázatkészítés előtt

Melyek azok a szempontok, amiket ha nem veszünk figyelembe egy pályázat elkészítése előtt, akkor könnyen lehet, hogy pályázatunk sikertelen lesz függetlenül attól, hogy saját magunk készítjük el a pályázatot, vagy külső pályázatíróra bízzuk.

1. VAN-E KIÍRVA PÁLYÁZAT AZ ADOTT TEVÉKENYSÉGRE

Lényeges dolog, hogy mielőtt a pályázat elkészítésébe kezdünk, határozzuk meg és gondoljuk át azt a projektet, amit végre akarunk hajtani. (Röviden úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a projekt egy adott időszak alatt, adott költségvetésből megvalósítandó eredmény elérésére irányuló tevékenységsorozat. Projektnek hívjuk tehát azt a tevékenységsorozatot, amit sikeres pályázat esetén végre fogunk hajtani annak érdekében, hogy a pályázatban megfogalmazott cél megvalósuljon. Pl. gépbeszerzésre kiírt pályázat esetén a projekt az árajánlatok bekérésétől annak kiértékelésén keresztül a megrendelésen át egészen az üzembe helyezésig tart.)

Ha van tehát egy jó projektünk, jó ötletünk, akkor kereshetünk hozzá pályázatot. De vajon hol és hogyan? Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy köszönhetően elsősorban az internet fejlődésének ma már inkább információ dömping van a pályázati piacon mint hiány. És pont ez az ami éppúgy megnehezíti az adott pályázat megtalálását ugyanis nagyon sok információ van amiből nekünk le kell tudni szúrni azokat a helyeket (weboldalakat stb.), hogy hol keressük a pályázatot. Ez tehát jelent egyfajta pályázatkeresési, pályázatfigyelési kényszert is, amit magunk is elvégezhetünk, ha megtaláltuk és folyamatosan figyeljük azokat a weboldalakat ahol megjelenhetnek a pályázatok, de léteznek pályázatfigyelésre szakosodott cégek is akik díj ellenében vállalják, hogy elvégzik ezt a munkát helyettünk és amint megjelenik egy kiírás az általunk megjelent témában értesítenek bennünket. (Itt azért szerződéskötés előtt célszerű tájékozódni a piacon a pályázatfigyelő cégek tapasztalatairól, referenciáiról, árairól stb.). És ha találtunk egy első ránézésre megfelelő pályázatot? Még ekkor is tegyük fel a kérdést magunknak, hogy az általunk megvalósítani szándékozott tevékenység beleillik-e a pályázat által támogatni kívánt tevékenységek közé. Beleilleszthető-e a projektünk a pályázat által támogatni kívánt általános célok közé? Jó tudni, hogy a pályázat által támogatni kívánt általános célok, tevékenységek a pályázati kiírásban részletesen le vannak írva.

FONTOS: A pályázat nem lesz sikeres, ha a saját jövőképünk (saját projekt terve) és a tágabb közösség jövőképe (ilyen az ország, régió, megye, kistérség) nincs összhangban, vagyis a fejlesztési elképzeléseink nem illeszkednek a pályázat kiírója által megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez.

2. JOGOSULTAK VAGYUNK-E PÁLYÁZNI AZ ADOTT KIÍRÁSRA?

Ha találtunk céljainknak megfelelő pályázati kiírást a következő lépés annak meghatározása, hogy jogosultak vagyunk-e támogatás elnyerésére. Minden pályázati kiírásban pontosan le van írva a pályázók köre, vagyis az a réteg, akitől a pályázat kiírója várja a pályázatokat. Itt olyanra kell gondolnunk pl., ha gazdasági társaság vagyunk, akkor hiába van egy jól előkészített projektünk, ha a pályázati kiírás önkormányzatoknak szól, akkor a pályázatunkat már a formai vizsgálaton fennakad, a tartalmát meg sem fogják nézni. Ön sem szeretné, ha jól kidolgozott projektjét el sem olvassák, csak azért mert egyszerűen az Ön szervezete nem jogosult a pályázat beadására. Olvassuk el figyelmesen a pályázati kiírás szövegét, abból ugyanis pontosan kiderül, hogy vajon az általunk képviselt szervezet jogosult-e beadni a pályázatot.

Íme néhány példa, milyen feltételeket szabhat meg a pályázat kiírója, vagyis mik lehetnek a jogosultsági kritériumok:

- Szervezeti forma: vállalkozások (azon belül is pl. meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások: az ún. KKV-k), önkormányzatok, esetleg non-profit szervezetek stb.
- Tevékenység: a pályázat kiírója meghatározhatja, hogy milyen TEÁOR kód szerinti tevékenységet végző szervezetek nyújthatnak be támogatást (vagy éppen mi az a TEÁOR kódú tevékenység, amit ha valaki végez, az nem nyújthat be pályázatot az adott témában)
- Régió: milyen régióban kell működni annak a szervezetnek, aki jogosult a pályázat benyújtására
- Egyéb feltételek is lehetnek: minden egyéb, amit a pályázat kiírója meghatároz

Nincsenek tehát egzakt szempontok, kritériumok a pályázatokkal kapcsolatosan, annak eldöntése hogy mely szervezet jogosult benyújtani a pályázatot a pályázat kiírójának a hatásköre. Annak viszont, hogy kitől, milyen típusú szervezetektől várja a pályázat kiírója (irányítója) a pályázatokat, az a pályázati kiírásból pontosan ki kell derülnie.

2. MÉRJÜK FEL PROJEKTUNK KOCKÁZATAIT

Minden projekt jelentős külső és belső kockázatokkal néz szembe, és ezt a pályázat bírálói is tudják. Azt viszont nem tudják, hogy pontosan mik is ezek a kockázatok. Mindezeket nekünk kell feltárni és bemutatni a pályázatban. (Ha egy projektről azt mondják, hogy "nem jár kockázattal" akkor biztosak lehetünk a projektmenedzsment felkészületlenségében).

Ezeket a kockázatokat fel kell tehát tárni, annak érdekében, hogy a kockázati elem bekövetkezésekor előre felkészüljünk annak várható hatásaira (vagyis ha bekövetkezik az adott esemény, annak milyen hatása lesz a projektem végeredményére). Vizsgáljuk meg az egyes kockázati elemek bekövetkezésének valószínűségét is, vagyis azt, hogy mennyire kell félni az adott kockázati elemtől. A kockázatok felmérése és elemzése komoly munkát igényel, hisz jövőbeli eseményeket kell modellezni és megvizsgálni a jövőbeni jobbító akció-tevékenységek maghatározásával.

A kockázatok feltárása nem csak a saját előrelátásunk miatt fontos, hanem a pályáztatói elvárás is: annak bemutatása, hogy a projekt megvalósítás során milyen nehézségekkel számolunk. A kockázatok bemutatásával azt az üzenetet közvetítjük projekt bírálója felé, hogy tudjuk, hogy a projekt milyen nehézségekkel néz szembe, tudjuk, hogy ennek mekkora bekövetkezési valószínűsége és tudjuk, hogy ennek milyen hatása lehet a projektre, vagyis fel vagyunk készülve mindenre, nem ér minket váratlanul semmilyen külső hatás.

3. TUDJUK-E TELJESÍTENI AZ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOKAT?

Tudni kell, hogy egy pályázatot mindig egy előre összeállított szempont szerint bírálnak el. Ezeket a szempontokat mi is pontosan megismerhetjük, hisz a pályázati kiírásnak - főleg ha központi vagy EU-s pályázati forrásokról van szó - tartalmaznia kell az elbírálás szempontjait. Ez több dologban nyilvánulhat meg: pl. pontosan leírják, hogy mik azok a feltételek, kritériumok, amik alapján elbírálják a pályázatokat, vagyis mit kell bemutatni az adott pályázatnak, ahhoz hogy támogatásra alkalmas legyen a projekt (ide tartozik pl. az előző pontban említett kockázati elemek bemutatása is). Az EU-s pályázatokon az egyes - pályázatban szereplő - kérdéseket pontozzák, vagyis meghatároznak egy intervallumot, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok maximum hány pontot érnek. Így mi is láthatjuk, hogy az adott kérdésre adott válasz pontosan hogyan járulhat hozzá a pályázat sikerességéhez. A kiírás tartalmazza azt, hogy mennyi az alsó összes ponthatár, amit el kell érni ahhoz, hogy a projekt támogatást kapjon. Tudni kell azt, hogy az a személy, aki a pályázatot elbírálja annak semmilyen további információja nincs a projektről, mint amit mi megadtunk, leírtunk neki. Az általunk leírt információkból tehát egyértelműen ki kell derülni a projekt megalapozottságának, indokoltságának, költséghatékonyságának, mert ez az, amire kapjuk a pontokat ami az összesítéskor pozitív támogatási döntést eredményezhet.

Alaposan nézzük tehát az értékelési szempontokat a pályázati kiírásban, mutassuk be a bírálati szempontoknak megfelelően a projekt megalapozottságát, ez ugyanis nagyban hozzásegíthet bennünket az eredményes pályázat elkészítésében.

4. PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐK (PROJEKT FELELŐSÖK) KIVÁLASZTÁSA

Ha összeállt a projekt és találtunk hozzá pályázati kiírást, valamint úgy látjuk, hogy tudjuk is teljesíteni az értékelési szempontokat, vagyis belevágunk a pályázásba, akkor tudni kell, hogy

- a projekt összetettségétől függően
- több éves folyamatos kapcsolat fog kialakulni közöttünk és a pályázatkezelő szerv között, hisz a projekt megvalósulásáról és később annak fenntartásáról állandóan jelentéseket kell készítenünk.

Sőt, elnyert támogatás esetén már magának a támogatás lehívásának is feltétele az, hogy ún. előrehaladási jelentést adjunk be a pályázatkezelőhöz.

Mindehhez pedig szükség lesz humán erőforrásra, vagyis ki kell jelölni a projektben résztvevő személyeket, felelősöket.

Nézzük meg, hogy kikre lehet szükségünk:

1. Projekt menedzser: gyakorlatilag a projekt menedzser az a személy, aki a projekt későbbi lebonyolításáért felelősséget vállal, aki állandóan a projekt rendelkezésére áll. Ő felel az egyes jelentések beadásáért, a megvalósítás szabályosságáért a projektben résztvevők koordinálásáért. Neki kell bemutatni és igazolni a közpénzek átlátható és szabályszerű felhasználását. Kisebb projekteknél erre nem feltétlenül kell új munkaerőt felvenni, el tudja látni ezt a szervezet valamely munkatársa is, viszont összetett komplex projekteknél már szükség lehet arra, hogy teljes munkaidőben ezzel kell a projekt menedzsernek foglalkoznia.

2. Projekt monitoringért felelős személy: a monitoring a projekt végrehajtásának egyik legfontosabb szelete, hisz ennek segítségével tudjuk nyomon követni az egész projekt előrehaladását és végrehajtását. Fontos feladata még a monitoringnak, a támogató felé történő folyamatos információ nyújtás is (ezt pontosan szabályozza a támogatási szerződés). Erre a feladatra célszerű egy külön felelős személyt megbízni.

3. Egyéb közreműködők: A projekt összetettségétől függően kell további közreműködő személyeket bevonni. Ilyen további közreműködő lehet pl. számviteli szakember bevonása (tudni kell, hogy a támogatások számviteli elszámolására speciális szabályok vonatkoznak), vagy közbeszerzési szakértő, esetleg jogi szakértő bevonása.

Természetesen a lista korántsem biztos, hogy teljes, projektenként egyedileg kell eldönteni, hogy pontosan hány emberre pontosan milyen feladatkörre lesz szükség. Ebben az esetben pontosan le kell szabályozni a hatásköri és felelősségi viszonyokat is.

5. A PÁLYÁZATI PROGRAM (A PROJEKT) FINANSZÍROZÁSA

A költségvetés a projekt egyik legérzékenyebb pontja. Csak olyasmire kérjünk támogatást, amire a terv megvalósításához feltétlenül szükség van. Reális árakon, reális bérekkel számoljunk. A költségvetésre vonatkozó szabályok betartása és annak belső, számszaki konzisztenciája különösen fontos, pl. a pályázati felhívások legtöbbször korlátokat határoznak meg a költségtípusok arányaira vonatkozóan. Tudni kell, hogy az EU-s pályázatok esetén az elnyert támogatások folyósítása utófinanszírozással történik (egyes esetekben - általában a civil szervezeteknek kiírt pályázatokon van előfinanszírozás a projektek végrehajtására, de természetesen ezen szervezeteknek is szigorú elszámolási kötelezettségük van), ami miatt még akkor is át kell gondolni a projekt előrehaladásának finanszírozását, ha támogatást nyertünk.

Az utófinanszírozás azt jelenti, hogy a támogatási összeget mindig utólag, a projekt előrehaladásának arányában folyósítják, a projekt egyes szakaszainak megvalósulását igazoló dokumentumok alapján (ilyen dokumentumok a teljesítést igazoló számlák, bankszámlakivonatok és egyéb igazolások, dokumentumok stb.). Vagyis, a támogatásra jogosultnak (a kedvezményezettnek) először valahogy meg kell finanszírozni a projektet. A finanszírozás történhet például saját forrásból vagy bankhitelből. Mielőtt a pályázatírásba kezdünk át kell gondolni azt, hogy képesek leszünk-e a projekt előrehaladását finanszírozni, tekintettel arra, hogy a projekt finanszírozása sokszor komplex, összetett feladat. Itt kell pontosan megterveznünk, hogy képesek leszünk-e a kiadásokat időben kifizetni milyen bevételekkel számolunk és ezek a bevételek milyen ütemben folynak be. Készítsük el a projekt cash-flow tervét! Készüljünk fel azokra a helyzetekre, hogy mi történik akkor, ha valamely bevétel nem az általunk kalkulált időben folyik be.

Figyeljünk arra is, hogy a legtöbb pályázat a program megvalósításához önrészt kér, vagyis nem 100%-ban finanszírozza a kiadásokat. Rendelkezünk-e a megfelelő önrésszel? Az önrész lehet saját forrás vagy hitel. Tudjuk-e az önrészt, hitelt érdemlően igazolni már a pályázat elkészítésénél (Figyelem: az önrészt minden esetben igazolni kell!)? Már az előkészítés szakaszában tervezzük meg azt, hogy milyen költségeink lesznek a projekt megvalósítása során, és nézzük meg hogy a pályázatban ezek a költségek elszámolhatók-e és mikor kell kifizetni.

Minden lehetséges költséget vegyünk számításba, mert utólag csak azok számolhatók el, amit beállítottunk a pályázatba!

6. NEM KEZDTÜK-E MÁR MEG A TEVÉKENYSÉGET?

A pályázatok döntő többségében előírás - különösen EU-s pályázatok esetén - hogy megkezdett projekt nem támogatható. Ez azt jelenti, hogy - a pályázati kiírástól függően - a projektet a pályázat beadásának napjáig, pályázat befogadásának napjáig vagy akár a támogatási szerződés aláírásának napjáig nem kezdhetjük meg. (Ha aláírt támogatási szerződés szükséges a projekt elkezdéséhez, akkor általában a pályázat beadása után a közbeszerzési tendert - ha kell közbeszerzési eljárás - ki lehet írni, az nem számít a projekt megkezdésének.)

Nézzünk meg néhány példát arra vonatkozóan, hogy az egyes tevékenységek esetén mi számít a projekt megkezdésének:

- Építési projekt esetén: az építési naplóba történő első bejegyzés napja, ha nem kötelez az építési napló vezetése akkor a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan
- Gépbeszerzés esetén: az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett dátum (pl. a szállítólevélen lévő dátum).
- Több célterület esetén: az egyes célterületekre vonatkozó kezdési időpontok közül a legkorábbi időpont - Szoftver (weboldal) fejlesztés esetén: a szoftver (weboldal) kifejlesztésére irányuló szerződés aláírásának dátuma

Lehetne még sorolni a tevékenységeket és a hozzá kapcsolódó kezdési időpontokat, de általánosságban elmondható, hogy a pályázati kiírásban pontosan le van írva, hogy mi minősül a megkezdés időpontjának. Mivel megkezdett projekt nem támogatható, fordítsunk különös figyelmet a kezdési időpontra és annak hitelt érdemlő dokumentálására, tekintettel arra hogy a pályázatok elutasításának egyik fő forrása, hogy olyan projektre szeretne a pályázó támogatást kérni, ami már a pályázat elkészítésekor megkezdődött.

+ 1 BÓNUSZ

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon belekerüljön-e ez a pont ebbe a rövid kis tanulmányba, azonban ha Európai Unió által finanszírozott vagy társfinanszírozott pályázatot szeretnénk készíteni és elnyerni, akkor már a projekt tervezés és a pályázat előkészítésének szakaszában is külön figyelmet kell fordítani ezekre a szempontokra.

Ezek a szempontok pedig az úgynevezett

HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK

Horizontális szempontok mindazok a szempontok, amit valamennyi EU-s pályázatban a tartalmát illetően figyelembe kell venni, és a projekt tervezése és megvalósítása során következetesen érvényesíteni is kell.

Nézzük meg röviden, hogy melyek ezek a horizontális szempontok?

1. Első ilyen horizontális szempont a környezeti fenntarthatóság

Ezen szempont érvényesítésekor a cél az, hogy a fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek, az épített környezet védelmét, a természeti erőforrások megőrzését és az emberi egészség védelmét. Más szóval a projektek tervezése (és később a megvalósítása során is) legyünk figyelemmel arra, hogy a projekt nem rombolja-e értékes hagyományainkat, nem tesz-e kárt környezetünkben, nem éljük-e fel a jövő generáció számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat. Ez azt jelenti tehát, hogy addig a mértékig használhatjuk környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó képességét, nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, és működésével sértse közös környezeti érdekeinket.

Nem elégséges általánosságban leírni a környezet védelmének érvényesítését. Meg kell pontosan magyarázni, hogy milyen szempontok szerint és hogyan tervezzük megvalósítani azt. Sokkal könnyebb és olcsóbb a környezeti szempontokat a kezdettől fogva figyelembe venni, mint azt "belepréselni" a projekt egy későbbi szakaszába vagy - rosszabb esetben - kemény pénzeket fordítani a környezetben okozott károk felszámolására.

Legyünk tekintettel arra is, hogy - noha a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítése plusz kiadást jelent - ezek költségek beépíthetők a projektbe, így csak az önrész erejéig terhelnek minket.

A környezeti fenntarthatóság, mint horizontális szempont fő célkitűzései:

- A környezeti követelmények elfogadása
- Az emberi szükségletek és a környezeti állapot közötti egyensúly biztosítása
- Természeti erőforrások fenntartható használata
- Meglévő értékek védelme
- Helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

Készüljünk fel, hogy a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeinket összefoglalóan le is kell írni és értékelni kell a pályázati adatlap megfelelő pontjában.

2. Második horizontális szempont az esélyegyenlőség érvényesítése

A Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül megvalósuló projekteknek segíteni kell a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölését, hozzá kell járulni azok megszüntetéséhez. A projektben az esélyegyenlőségi szempont érvényesítése nem választható, annak a projekt szerves részét kell képeznie.

Melyek azok a társadalmi rétegek (csoportok) akiknek helyzetének javításához, kell egy-egy projektnek hozzá kell járulnia?

- Férfiak és Nők közötti esélyegyenlőség megvalósítása
- Hátrányos helyzetűek (pl. romák) esélyegyenlőségének biztosítása
- Fogyatékos személyek életminőségének javítása

Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a projekt más csoportok esélyegyenlőségére is külön figyelmet fordítson. Vagyis minden, a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység nőkre-férfiakra, valamint a hátrányos helyzetűekre és fogyatékos személyekre gyakorolt hatását, és ezt már a pályázat elkészítésekor is be kell mutatni, vagyis a pályázatkészítés előtt már ezt is számba kell venni.

Fontos, hogy nem elégséges pusztán általánosságban leírni, hogy a projekt "nem diszkriminál" vagy "mindenkit egyenlően kezel", hanem meg kell határozni azt, hogy milyen szempontok szerint, milyen módszerekkel és hogyan fogjuk azt megvalósítani, hogyan fogja a projektünk javítani az adott hátrányos helyzetű rétegek (személyek, csoportok) helyzetét. Nem elég csak leírni, hogy pl. egy képzési projektre nok vagy fogyatékosok is jelentkezhetnek, hanem különböző eszközökkel segíteni, ösztönözni kell, hogy ezen a képzésen olyanok is részt vegyenek, akik külön segítség nélkül nem tudnák ezt megtenni (pl. jeltolmács biztosítása, gyermekfelügyelet megszervezése kismamáknak stb.). Az esélyegyenlőséget biztosító megoldásokat részletesen ki kell dolgozni és be is kell mutatni a pályázatban. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésénél is igaz, hogy a sok esetben plusz kiadást jelentenek, de ezek a költségek beépíthetők a projektbe, így csak az önrész erejéig terhelnek minket.

Készüljünk fel, hogy a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos tevékenységeinket összefoglalóan le is kell írni és értékelni kell a pályázati adatlap megfelelő pontjában.

Általánosságban el lehet mondani, hogy a horizontális szempontokat a projekt minden szakaszában, vagyis a tervezésben, kivitelezésben, működtetésben és a projekt tevékenység felhagyása után is szem előtt kell tartani.

Ne feledjük! A pályázatot értékelőknek kötelességük megvizsgálni, hogy a pályázó hogyan és milyen mértékben építette be a projektbe a horizontális szempontokat. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítése azonos szempontok alapján történik valamennyi projekt esetén. Az esélyegyenlőségre vonatkozó részt nulla ponttal kell értékelni a pályázatban akkor is, ha ezek bemutatása gyenge eredményt ért el.

A tapasztalatok szerint a horizontális szempontok tervezésében, érvényesítésében nyújtanak a legkevesebbet a pályázók. Nagyban hozzájárul a pályázat eredményességéhez, ha a fenti horizontális szempontokat még a projekt tervezésekor figyelembe vesszük, mert így jóval könnyebb a projektben érvényesíteni, mint menet közben beépíteni. A horizontális szempontok érvényesítése a projektekben hosszú távú érdekünk, mert azon túl, hogy ezek általános levárások egy projektben, alkalmazásuk növelik elismertségünket és versenyképességünket és az így megszerzett tapasztalatok segítségül szolgálnak más projektek megvalósításához, újabb támogatások elnyeréséhez.

AKCIÓTERV PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS ELŐTT

1. Van-e kiírva pályázat
- Pályázatfigyelés
- Ha megtaláltuk a pályázatot illeszkedik-e az általános célkitűzésbe

2. Jogosultság vizsgálata
- Szervezeti forma megfelelő?
- Tevékenység rendben van?
- Regionális és egyéb feltételeknek megfelelek?

3. Kockázatok
- Külső és belső kockázatok feltárása
- Felkészülés a kockázati események bekövetkezésére
- Mindezt bemutatni a pályázatban

4. Értékelési szempontok
- Be tudjuk-e mutatni a projektet az értékelési szempontok szerint: pontozás

5. A projektben résztvevők kiválasztása
- Projektmenedzser
- Monitoringért felelős személy
- Egyéb közreműködők

6. Finanszírozás
- Sikeres pályázat esetén meg tudjuk-e finanszírozni előre a projektet: előleget kérhetünk, de a pályázatok többségének finanszírozása utólag történik
- Készüljünk fel a fizetési határidőkre, és a pályázatban elnyert összegek folyósításának csúszására

7. Nem kezdtük-e meg a projektet?
- EU-s pályázatok: megkezdett projekt nem támogatható
- Mikor kezdődik a projekt?

8. Horizontális szempontok az EU-s pályázatokban
- Mindig figyelembe kell venni: környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség szempontjait.