Intervjú Gál Kingával, az Európai Parlament képviselőnőjével
A schengeni csatlakozás - generációk féltett vágya
2007. november 14-én zajlott az az európai parlamenti vita, melynek végén a képviselők elsöprő többséggel fogadták el a schengeni határbővítéssel kapcsolatos jelentést. Így a 2004-ben csatlakozott tagállamok (Ciprus kivételével), 2007. december 21-én beléphetnek az egységes európai határzónába, a schengeni övezetbe.
A parlamenti felszólalásában így fogalmazott: Generációk féltett vágya válik valóra
A magyar polgár számára most válik saját bőrén érezhetővé, hogy mi az, hogy uniós tagság, mi az, hogy bővítés, mi az, hogy Európa. Ez minden magyar állampolgárra igaz. Amit kiemeltem a beszédben az, hogy nekünk magyaroknak ez még különösebb szimbolikus és gyakorlati értékkel bír, mert most december 21-én elsősorban Szlovákia felé jelent egy óriási lépést, hogy át lehet jutni a Duna-hidakon vagy hogy át lehet evezni a Dunán, ami a mi szüleink generációjának még elképzelhetetlen volt. 56-os mártírjainknak most és ilyen formában ad elégtételt a történelem.
Románia még nincs a schengeni övezetben, az ehhez való csatlakozás technikai előkészítése 1-2 év lehet. Mindenesetre nagyon lényeges, hogy ez mihamarabb megtörténjen, mert ez egy olyan fontossággal bíró esemény lesz, amelyhez hasonló a közelmúltban nem sok történt magyar-magyar és magyar-román viszonylatban. Kiemelném, hogy a schengeni határok majdani továbbtolódásával olyan helyzet áll elő, hogy a magyar-román határ nem pusztán eltűnik, hanem egységes vérkeringésbe kerülnek a gazdaságilag, földrajzilag és kulturálisan is összetartozó régiók. Hatékonyabban lehet majd közösen pályázni és Uniós forrásokhoz hozzájutni.
A régi tagállamok viszont több problémával is számolnak - ez kiderült a parlamenti vitából is - hiszen bővül a védendő határfelület, és ismét nagyobb figyelmet kell szentelni a menekültügyi gondoknak, és a nemzetközi bűnözés terjedésének.
A vitában hogy látta, milyen megoldásokat látnak a tagállamok, illetve konkrétan Magyarország hogyan fog megbirkózni a maga új, 15%-nyi schengeni határszakaszának Ön által is említett problémáival?
Azt látni kell, hogy ahhoz, hogy a portugál elnökség jóvoltából, mintegy karácsonyi ajándékként már december 21-én lebomlanak a nyugati határaink, az kellett, hogy már 2006 eleje óta folyamatosan kiterjesztésre került az új határvédelmi rendszer, a schengeni normáknak megfelelő informatikai és műszaki infrastruktúra.
Tekintettel arra, hogy az eredeti elképzelés szerint idén már működésbe lépő SYS-2 határellenőrzési informatikai rendszer még mindig nem készült el, így a 2004-ben csatlakozott tagállamok (Ciprus kivételével) a régi rendszeren keresztül kapcsolódhatnak idén Karácsonykor a schengeni övezetbe. Ezt a rendszert, amely most éppen a portugál terminálon keresztül működik, "SYS ONE FOR ALL"-nak nevezzük. Természetesen a cél az, hogy a SYS-2 mihamarabb elkészüljön, és a további rendszerbővítés már ezen keresztül történjen.
A decemberi csatlakozás végleges határnyitást jelent-e vagy várhatóak még korlátozások, mint ahogy ezt Ausztria jelezte is a közelmúltban?
A csatlakozás természetesen végleges, de adódhatnak speciális helyzetek, amelyek egy adott tagállam számára nagyobb kockázatot jelentenek, így a kockázat mértékének arányában ideiglenesen akár vissza is állítható a határellenőrzés. Láttunk már erre példát a németországi Labdarúgó Világbajnokság idején, a német-osztrák határszakaszon, és jövőre hasonló elképzelhető az Ausztria és Svájc által közösen megrendezésre kerülő Európa Bajnokság ideje alatt is. Ez utóbbi nyilvánvalóan bennünket közvetlenül fog érinteni arra a pár hétre. Egyéb esetekben inkább csak szúrópróbaszerű ellenőrzések lehetnek valamely tagállam területén, amelyre én magam is láttam már példát Nyugat-Európában.
Egy dologról még mindenképp beszélnünk kell: Magyarország schengeni csatlakozása hogyan fogja érinteni Vajdaság és Kárpátalja magyarságát?
Erre felhívtam Frattini biztos figyelmét, hogy nem lehet újabb "vasfüggönyt" húzni! Nekünk, magyaroknak pedig különösen fontos, hogy mi történik a vajdasági és kárpátaljai magyar közösséggel, hiszen az ő megmaradásuk alapja a szoros kapcsolattartás, nekünk pedig alkotmányos kötelességünk ezt biztosítani. Brüsszelben arról beszélnek, hogy ők értik a problémát és vízumkönnyítés, illetve egy adott ponton vízummentesség lehet a megoldás, ez mindenképp közép- és hosszútávú elképzelés a részükről. Hogy mit jelent a közép- és hosszútáv, arra most nehéz években kifejezhető számot adni, de a pozitív szándék egyértelműen látszik. A vízumkönnyítésre és -mentességre szolgál egyelőre a "Kishatárforgalmi keretegyezmény", amelyet az érintett államok tölthetnek meg saját belátásuk szerinti tartalommal. Természetesen más a helyzet Vajdaság kapcsán, hiszen Szerbiával szemben határozott EU-s érdek egy mihamarabbi felzárkóztatás, valamiféle társult státusz megadása, míg Kárpátalja vonatkozásában ennek körvonalai most még nem látszanak.
A vízumrendszer eltörlése lehetne a végső cél, ha jól értem?
Ez lenne mindenképp a jó megoldás, de nekünk, magyarországi magyaroknak ez egy plusz felelősség és megoldandó feladat, hiszen a kishatárforgalmi egyezményen és az egyéb kedvezményeken túl a kettős állampolgárság lehetne erre a jó válasz.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
