Sarkozy közös gazdasági kormány bevezetését javasolja
Nicolas Sarkozy az Európai Parlament keddi (2008. október 21.) strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében egy "közös gazdasági kormány" létrehozására tett javaslatot az eurózóna számára. A francia államfő emellett állami alapok felállítását is kezdeményezi a bajba jutott európai vállalatok megmentésére. A német gazdasági miniszter, Michael Glos, mindkét javaslatot határozottan visszautasította.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország köztársasági elnöke, Nicolas Sarkozy kedden tartott beszámolót az Európai Parlament előtt az állam- és kormányfők múlt heti találkozójáról. A világméretű pénzügyi válságra összpontosító beszédében Sarkozy kiemelte: a jelenlegi helyzetben az eurózóna tagországainak fiskális politikáját a lehető legszorosabban össze kell hangolni.
Véleménye szerint a válság idején a Miniszterek Tanácsa keretében döntést hozó pénzügyminiszterek "demokratikus legitimitása" nem elegendő, hasonló esetekben az állam- és kormányfőknek szükséges a végső döntéseket meghozniuk. A politikus szerint amikor a válság igazán súlyossá vált, a pénzügyminiszterek hatásköre kevésnek bizonyult. Az eurót használó országok állam- és kormányfőinek kellett összeülniük a stratégiai döntések meghozatalára. Sarkozy szerint ezt a fórumot a jövőben állandóvá kellene tenni; elékpzelése szerint az eurót használó országok állam- és kormányfőiből állhatna az "unió gazdasági kormánya". A közös európai gazdasági kormány nem idegen a francia államfőtől: Nicolas Sarkozy már a soros elnökség átvétele előtt is beszélt annak szükségességéről.
A francia államfő ezen felül "állami befektetési alapokat" hozna létre minden tagállamban, és megtiltaná "az európai vállalatok nem európai tőke általi felvásárlását akkor, amikor a részvények árfolyama nagyon alacsony". Ilyen esetben az állami alapok feladata volna, hogy részesedést szerezzenek az adott vállalatokban és így akadályozzák meg, hogy a kulcsfontosságú európai vállalatok harmadik országok irányítása alá kerüljenek. Sarkozy kétségbe vonta a hitelminősítő ügynökségek hozzáértését és függetlenségét is, és felvetette, hogy az Egyesült Államok példájára Európának is szüksége lenne saját minősítő ügynökségekre.
A Frankfurter Allgemeine Zeitungban szerdán megjelent interjújában a német gazdasági miniszter, Michael Glos határozottan visszautasította a fenti javaslatokat. Glos kijelentette, hogy a tőke beáramlásának korlátozását, és az állami szerepvállalást az iparban nem véli összeegyeztethetőnek Németország - eddig sikeres - gazdaságpolitikájával. A politikus hangsúlyozta, hogy a bank- és biztosítószektorban fogatosított állami beavatkozás olyan elkerülhetetlen kivétel volt, amely nélkül összeomolhatott volna a pénzügyi piac, és ez veszélybe sodorta volna a reálgazdasági növekedést és a munkahelyeket is.
A közös gazdasági kormány bevezetésével szembeni legnagyobb aggály német részről az, hogy ezzel csorbát szenvedhet az Európai Központi Bank (EKB) függetlensége. Az EKB függetlensége és inflációellenes politikája a német gazdasági növekedés sarokköve, amelyet az euró stabilitásához is elengedhetetlennek tartanak a német politikusok.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
