A kutatás-fejlesztésnek nincs igazi gazdája Magyarországon, ez bizonytalanságot szül a kutatók körében, s félő, hogy közülük egyre többen távoznak külföldre - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke az MTI-nek.
"Az elmúlt évek során állandóan változott a kutatás-fejlesztés felelőse: hol a gazdasági tárcához tartozott, hol az oktatási és kulturális minisztériumhoz. Tavaly létrehozták a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri posztot, most megint a gazdasági tárcának rendelik alá a területet. Az Európai Unió több országában van önálló minisztérium, akad, ahol oktatási és kutatási minisztérium, de mindenütt jelentős kormányzati képviselője van a kutatás-fejlesztésnek. Az egész világon ez egy kulcsszerepet játszó tárca" - hangsúlyozta az akadémikus.
Mint kifejtette, Magyarországon ez a fajta állandó változtatás beláthatatlan károkat okoz, bizonytalanságot vált ki, minek hatására a 24 ezer hazai kutató közül egyre többen távoznak majd külföldre, méghozzá a legjobbak. Ez pótolhatatlan veszteséget okoz a magyar gazdaságnak.
"A magyar kutatókat örömmel látják az Egyesült Államokban. Öt-tíz évvel ezelőtt Amerika volt a legfontosabb területe a magyar kutatók működésének, az utóbbi években viszont Anglia és Németország lett az általuk preferált célország, ahol nagyon szívesen látják a magyar tudósokat" - magyarázta Vizi E. Szilveszter.
Az MTA volt elnöke kitért Magyarország romló gazdasági versenyképességére is.
"A világon ma az országok rangsorát nem a népességük vagy területük nagysága, hanem a versenyképesség és innovációs potenciáljuk alapján határozzák meg" - emelte ki Vizi E. Szilveszter.
Emlékeztetett arra, hogy a davosi Világgazdasági Fórumnak minden évben van egy kiadványa, amely szerint Magyarország a versenyképesség tekintetében a vizsgált 134 ország közül három év alatt a 37. helyről a 62.-re esett vissza. Ez részben arra vezethető vissza, hogy keveset, a GDP alig 1 százalékát költi Magyarország kutatás-fejlesztésre, holott a 27 uniós ország átlagában ez az arány 1,9 százalék.
"Hiszen minden Magyarországon gyártott termékben, áruban, ha aránylag magas a hozzáadott magyar szellemi tőke, akkor a profit itt jelentkezik. Éppen ezért kellene, hogy minél többet fordítsunk kutatás-fejlesztésre" - hangsúlyozta a tudós társaság korábbi elnöke.
Hozzátette: A kormány kizárólag a válságkezelésre koncentrál, rövid távú célokat akar megvalósítani, s nem gondol arra, hogy már most szükséges lefektetni a növekedés és a versenyképesség javításának alapjait.
"Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amelynek a középpontjában a hatékonyság és a versenyképesség feltételeinek javítása ál. Ehhez viszont néhány területet prioritásként szükséges kezelni, ezek közt is kiemelkedő szerepet kell biztosítani az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek, növelve az erre fordított pénzeket. Akkor a Magyarországon gyártott termékekben a hozzáadott magyar szellemi tőke nagyobb lenne - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy a válságkezelési programban meg kellene jelölni, hogy milyen mértékben akarunk a kutatás-fejlesztésre és az innovációra támaszkodni.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
