Az anyag-, áru- és információfolyamat


 
A korszeru logisztikai rendszerek megértéséhez ismernünk szükséges, hogy a "mai" logisztika - az elmúlt közel három évtizedben - szakaszosan fejlődött ki. Azt is látnunk kell azonban, hogy ezek a szakaszok átfedik egymást. A négy fejlődési szakasz a következôk szerint különíthetô el:

- áruelosztás,
- anyaggazdálkodás és termelés,
- beszerzés,
- átfogó (integrált) rendszer a vevôtôl a vevôig.

A logisztikai integráció azonban nem jelenti azt, hogy minden vállalkozási funkció és feladat egyben logisztikai is.

Folyamat-orientált gondolkodás

A logisztika a vállalkozásokon, szervezeteken belüli folyamatokat mint anyag-, áru- és információfolyamat fogja fel.

Az anyagfolyamat, az anyagok áramlása a beszerzéssel kezdôdik.

Ennek révén jutnak el a szükséges anyagok az előállítás, a termelés színhelyeire. Az előállítási folyamat különbözô lépcsőfokai után az anyagfolyamat árufolyamattá alakul egészen a terméknek a vevôhöz történô eljuttatásáig. Mindezen folyamatokat kíséri az információfolyamat, amely az említett anyagi folyamatokat információ formájában képezi le.





Az egyszerű ábrából az is látható, hogy az anyag- és árufolyamat alapvetôen egyirányú, míg az információfolyamat többnyire interaktív folyamat.

A vezérlô funkciót az információfolyamat látja el, amely az értékesítési piacoktól a beszerzési piacok felé halad. A folyamat azzal kezdődik, amikor a fogyasztói, felhasználói igények megrendelés formájában jelennek meg. A megrendelések hatásait egészen a beszerzésekig követnünk kell. Ezzel egyidôben az anyag-, árufolyamat egyes eseményeit a kívánatos idôsorrendbe rendezzük. Ez a gondolkodásmód, filozófia képezi alapját a logisztikai lánc, a logisztikai folyamatok kialakításának.

A folyamatok kialakítása

Az operatív logisztikai folyamatok funkcióit úgy kell kialakítanunk, hogy az üzleti tevékenység révén a fogyasztók megelégedettségét elérjük.

Ez a gyakorlatban a következôket jelenti:

- a folyamatok zavartalanságát biztosító szabályok és eljárások kidolgozása;
- az érintkezési pontok szabályozása;
- folyamatos aktualizálás, fejlesztés;
- a folyamatokat kísérô ellenôrzô funkciók kialakítása (Logisztikai controlling).

Azt is szem elôtt kell tartanunk, hogy a logisztikai és ahhoz kapcsolódó funkciók kölcsönösen befolyásolják egymást. A fejlesztési tevékenység a konstrukciós módosításokon keresztül befolyásolja például a raktári diszpozíciókat, a beszerzést, de a gyártási programokat is. A folyamatok révén létrehozott logisztikai teljesítmény hatással lesz a marketingre, az üzletek (megrendelések) alakulására. A folyamatok kialakításánál a logisztika a részlegek, részfolyamatok fölé emelkedik átfogó anyag-, áru- és információfolyamat kialakításában gondolkodik.

Vevőorientáltság mint üzleti stratégia

A korszeru üzleti gondolkodásmód centrumában – mint az üzleti eredményesség hordozója - a vevô, más kifejezéssel a fogyasztó áll. A termékek, szolgáltatások úgynevezett termelôi piacai, fogyasztói piacokká alakultak át. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a vevôk által uralt piacokon hosszú távon sikeresek kívánnak lenni a vevôk igényeihez kell igazodniuk.

A vevôk vásárlási döntéseiben szerepet játszó fontos tényezôk körét folyamatosan és esetenként (üzletenként) szükséges figyelemmel kísérnünk.

A fogyasztói magatartás alakulásában a következô fôbb termékjellemzôk játszanak szerepet:

- minôségi tulajdonságok,
- termék-image,
- ár,
- rendelkezésre állás.

Az igényes fizetôképes keresletet hordozó piacok (fogyasztók) esetében egyre inkább elôtérbe kerülnek a logisztikai kritériumok.

Ha a termék image-e, vonzása érvényesül, az ár elfogadott, a megfelelô minôség pedig szinte nyilvánvaló, akkor a logisztikai teljesítményt hordozó rendelkezésre állás kerül elôtérbe. A termékek - a logisztika fogalmánál is látottak szerint - akkor állnak rendelkezésre, ha a megfelelô mennyiségben és minôségben a megfelelô helyen vannak.

A logisztika elsôdleges célkituzése pedig az, hogy a termék rendelkezésre álljon. Azok a termékek, amelyek nem állnak rendelkezésre, a vevôk számára értéktelenek, károsan hatnak az image-re, a forgalomra és végsô soron a vállalkozási érdekeltséget hordozó eredményre. A vevôorientáltságot tehát ebben a közelítésben, gondolkodásmódban kell az üzleti stratégia részévé emelni.

A kiszolgálási fok mint döntési tényezô

Az üzleti siker szempontjából meghatározó az, hogyan látja és értékeli a vevô a már említett rendelkezésre állást. Ezt a rendelkezésre állást a kiszolgálási fok kifejezéssel érzékeltethetjük, foglalhatjuk össze.

A kiszolgálási fok a vevô kiszolgálásának minôségét jelenti. Ezt két szempontból ítélhetjük meg:

- a vevô elvárásait alapul véve,
- a versenytársakhoz viszonyítva.

A kiszolgálási fok elemei

A kiszolgálási fok elemei, kritériumai a következô módon szemléltethetôk:





Az ábrában látottak alapvetôen nem mások, mint a logisztikára oly jellemzô idôalapú gondolkodásmód különféle közelítései, megfogalmazásai.

Ehhez társulnak azok a tényezők, amelyek a vevők igényeit jellemzik:





Látható, hogy a kiválasztott, a vevôi magatartást befolyásoló 11 fontos tényezôbôl 5 egyértelmuen a kiszolgálási fokhoz kapcsolódik. Ezek tehát fontos kritériumai a szállítók kiválasztásának, megítélésének.

A szállítási idô értelmezése

A szállítási idô a megrendelési és a tényleges szállítási idôpont összevetésével, eltérésével jellemezhetô. A megkeresés és az ajánlatadás közt eltelt idô is lényegében így értelmezhetô. A szállítási idô méréséhez szükséges a kiinduló és a végpont megállapítása. Kiindulópontként a vevôi megbízás kiadása,de mivel ez gyakorta nem ismert, ezért a megrendelés beérkezése veendô figyelembe. Végpontként a vevô részérôl az áru vagy a szolgáltatás átvétele jelölhetô meg. A versenytársakénál rövidebb szállítási idô nyilvánvalóan jelentôs versenyelônyt hordoz.

Szállítóképesség

A szállítóképesség az igények kielégítésének mennyiségi, minôségi és idôbeli képességét jelenti. Az értelmezést – a mennyiséget és minôséget nyilvánvalónak tekintve - általában leszukítjük az idôbeliségre. Gyakorlatiasan ez azt jelenti, hogy a megrendelések milyen arányát igazoljuk vissza a megrendelô elvárásainak megfelelôen, például a megrendelô által kívánt idôre. Általában kijelenthetô, hogy minden termékre és minden vevôre vonatkozó (100%-os) szállítóképesség gazdaságosan nem elérhetô, mivel rendkívül nagy tôkelekötéssel jár. A szállítóképességet ezért - a stratégiai célok keretében - termékekre és vevôcsoportokra vonatkozó célkituzésként szükséges rögzíteni.

A szállítási pontosság szerepe

Bizonyára nem véletlen, hogy a kiszolgálási fok elemei közül a szállítási pontosság dominál, mégpedig az árral közel azonos súllyal. A vevô, a megrendelô többre értékel hosszabb, de piaci mértékkel még elfogadható határidôket, amelyeket aztán betartunk, mint rövid határideju szállításokat (magas szállítóképesség), amelyeket aztán nem tartanak be. A szállítási pontosság a visszaigazolt szállítási határidôk betartását, annak mértékét jelenti. A különbözô üzleti tevékenységekben igen eltérô lehet a nagyfokú szállítási pontosság eléréséhez szükséges ráfordítás.

A szállítási pontosság jelentôsége különösen nagy, mert:

- minimalizálja a kockázatot a szükséglet hordozójánál;
- a kockázatok csökkentése mérsékeli a költségeket;
- bizalmat ébreszt, ezért hozzájárul a készletek csökkentéséhez;
- kompenzálja a szállítási idôt.

A kiszolgálási fok mint versenytényezô

Az eddig részletezettekbôl egyértelmuen kitunik, hogy a versenytársakkal folytatott verseny - az igényes fizetôképes piacokon - a jövôben a logisztikai teljesítmény alapján dôl el, alakul kedvezôen vagy kedvezôtlenül vállalkozásunk számára. A kiszolgálási foknak minden üzleti tevékenységnél meghatározó szerepe lesz.

Ugyanakkor a különbözô üzleti területek tekintetében differenciált közelítésre van szükség. A vásárlói döntéseket befolyásoló kiszolgálási fokelemeket eltérôen kell kezelnünk egy termék, rendszer, berendezés vagy szolgáltató üzlet esetében.

Minden üzletnek sajátos követelményei, igényei, korlátai és lehetôségei említhetôk.

Különbséget hordoznak, többek között:

- a termékfajták,
- az értékesítési csatornák,
- a beszerzési piacok,
- gyártási technológiák
- és az értékesítési piacok.