- troposzféra 0 -12 km magasságig, az időjárási folyamatok jórészének színtere, a hőmérséklet felfelé haladva csökken, 17 C fok-ról kb. - 56 C fok-ig, amely minimumot a tropopauzánál mintegy 10 kilométer magasságban éri el
- sztratoszféra a troposzférától 50 km magasságig, a hőmérséklet a magassággal emelkedik, ez a réteg tartalmazza az ózont;
mezoszféra a következő réteg, a hőmérséklet a magasság növekedésével csökken, kb. 85 km magasságban a legalacsonyabb, - 88 C fok
- termoszféra 85 kilométeres magasság fölött, ahol a ritka gázok a napfénytől felmelegszenek és elérik a nappali 927 C fok-os, valamint a 527 C fok-os éjszakai hőmérsékletet; kb. 500 kilométeres magasságban a könnyebb atomok (pl. hidrogén) képesek kiszökni a légkörből.
A troposzféra felső határát, a tropopauzát a hőmérséklet-fordulásnál találjuk, ahol az állandó hőmérsékletű sztratoszféra befedi a troposzférát, és határt szab a légáramlás útján való hőközlésnek (konvekció vagy hőáramlás).
A tropopauza magassága függ a tengerszinti hőmérséklettől, az évszaktól és a felszíni nyomás napi változásaitól; kb. 8-16 km, általában magasabb az Egyenlítő és a sarkok fölött, a sarkok fölött magasabb nyáron, mint télen.
Exoszférának nevezzük a földi légkör kb. 400 km-re lévő külső héját, amelyből a könnyű gázok már megszökhetnek.
A földi légkör felső, kb. 100 km fölötti részét felsőlégkörnek nevezik.
Felülről a magnetoszféra határolja.
Fizikai állapotát (elsősorban hőmérsékletét) erősen befolyásolja a naptevékenység.
A felső légkör gázösszetétele erősen függ a magasságtól.
A földi légkört a levegő alkotja, amely átlagosan 78% nitrogénből, 21% oxigénből, 1% argonból és egyéb kisebb mennyiségben előforduló anyagokból (szén-dioxid, neon, hélium, kripton, hidrogén, xenon) álló gázelegy.
A nedves levegő 3,1%-ig vízgőzt is tartalmazhat. Ezek a gázok az élethez szükségesek,amelyek megvédenek a káros ionizáló sugárzásoktól (pl. az ultraibolya sugaraktól).
A "Repülő iskola" tárgya a troposzférára korlátozódik.
Projekt minta
WebKorridor blog
WebKorridor válogatás
